#tudatalatti

[usayblablabla]

Míg nem realizálod a problémát, olyan mintha nem is létezne. De a felfogás pillanatától kezdve szét fog tépni belülről.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #gondolatok #hungary #éjjeli gondolatok #hajnal #Probléma #nagyon fáj #Belül széttép #Felfogni #Tudatos #Tudatalatti #kurvara faj #Nem letezik

[csacskamacskamocska]

Tudattalan választások

Tegnap hallgattam egy előadást (mindjárt újra meghallgatom) és egyrészt eszembe jutott, hogy a tudattalan-tudatalatti dologban van egy tévedés, ami beépült a köztudatba. Nem akkora hatalmas tévedés, de fontos mégis, mert dobozba zár, mint az Istenábrázolás. Nem tudatalatti, hanem tudattalan a helyes kifejezés, másrészt a választásainkon gondolkodtam. „Mi a különbség a tudattalan és a tudatalatti között? A topografikus modellben megkülönböztetünk tudatos, tudatelőttest és tudattalant.

A legszemléletesebb módja ennek bemutatására a jéghegy-modell. A jéghegy csúcsán helyezkedik el a tudatos. Minden, amit saját akaratunk által teszünk és irányítunk, mind tudatos és aktuálisan aktív cselekedetünk, vágyunk. Az annál sokkal nagyobb terjedelmű, felszín alatti rész pedig mindaz, ami a tudatunkon kívül esik. Ezt további két részre tudjuk bontani. A víz alatti terület egy része még látszik a vízen keresztül. Ez a tudatelőttes. Ez azon tudásunk, viselkedésünk, érzelmeink, emlékeink összessége, amit akaratunkkal könnyen és gyorsan be tudunk hívni a tudatos mezőnkbe. Úgy is nevezik, mint a tudat előszobája, mert ami itt helyezkedik el, nagyon könnyen jut be a fókuszba. Például ha eddig nem gondoltunk a rózsaszín elefántra, e mondat végére már biztosan látjuk magunk előtt.

Elérkeztünk jéghegyünk legnagyobb, láthatatlan, de annál fontosabb részéhez, a tudattalanhoz. A tudattalanban tartózkodó tartalmak folyamatosan hatást gyakorolnak ránk. Ösztöneink innen indulnak, és innen jutnak el a cselekvés szintjéig. Az örömszerzés, a tetteink, amik olykor megmagyarázhatatlanok, mind innen indulnak. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy ösztönösen cselekedtünk, vagy csak úgy jött magától a cselekvés.

Ezek a fogalmak lelki minőségek, amik nem foglalnak el az agyban kifejezetten egy-egy területet.

Mivel a tudattalan sincs helyhez kötve, ezért nem hívhatjuk tudat alattinak.

Ez az elem nincs semmi fölé vagy alá rendelve, kiváltképp azért sem, mert nagyon is fontos szerepet játszik életünkben, személyiségünkben. Tudattalan, tehát nem ismerjük fel jelenlétét, nem tudatos.”

Minden döntésünket ez a három dolog határozza meg. Amit tudunk, amit majdnem tudunk és a tudattalan amiről fogalmunk sincs, de nagy mértékben befolyásol minket. Minél jobban azt gondolod, hogy téged aztán nem, te aztán teljesen tisztában vagy minden döntéseddel, és nálad komolyabb, analitikusabb és egzaktabb elme nem létezik, annál valószínűbb, hogy semmi rálátásod nincs arra, hogy a tudattalanod mit művel veled. Az elmédnek mindenre van egy racionális, de téves magyarázata. A tudattalan megjelenik a félremondásokban, a viccekben, az álmokban, a ráérzéseinkben, megérzéseinkben. Mindennapi céljainkat, motivációinkat, önmagunkat ezek az elemek irányítják.

Vonzódások és ellenérzések

A vonzalmainkat leginkább a tudattalan befolyásolja.

Sokszor elmondták már, a szerelem az olyan, hogy bang, jön és elsöpör minden ésszerűséget, jön és megmagyarázhatatlan, jön és felborít mindent... Valami "dolog" a másikban. Amire egy tudattalan vágyad rezonál. Simán előfordulhat, hogy ha tudnád mi az, sírva röhögnél, hogy tényleg, tényleg e miatt a faszság miatt szenvedtem, áldoztam (volna) fel mindent? Tényleg? És tényleg. :/ A tudattalanban rejlő dolgok miatt érezzük azt is, hogy a másik „nem az igazi”. mert a tudattalan vágyak ott motoznak és lehet akár arról is szó, hogy valójában nem megfelelő nemű... és fogalmunk sincs róla. Néha meg pont azért vagyunk kiszolgáltatva a tudattalannak, mert az abban lévő dolgok „nem engedik”, hogy elengedjük a másikat. Nem akarjuk elveszíteni a magunk se tudjuk mit. Aztán, amikor valaki másban is megtaláljuk a magunk se tudjuk mit, akkor úgy nézünk vissza az előző kapcsolatra, hogy hülye voltam? Hát miért ragaszkodtam, miért csináltam?

Hátborzongató, hogy mennyire tudatosnak gondoljuk magunkat, és mennyire nem vagyunk azok valójában. És az is ijesztő, hogy a tudatos részünk kap tréningeket, és mindenféle okos tanácsokat, csináld ezt, csináld azt, így kommunikálj és úgy, így gondolkozz és úgy... pedig lehet, hogy sokminden úgy tudna kisimulni, ha többet tudnánk felhozni a valós igényeinkből a valós vágyainkból. Nem tudom ezt hogy lehet. Azért nem tudom, mert minden ami eszembe jut, az maximum a tudattalan előszobájáig juttat. Meditálj... a meditáció kisimít, de pont nem merít le a tudattalan kuszaságába. Hipnózis? Azt szakember nélkül nem lehet csinálni. Belső monológ? Mondd csak bennem élő kisgyerek, díva, nőstényördög, apáca, szentjohanna, ősanya és provokatív művész, melyikőtöknek mi a titkos álma/vágya? legyetek szívesen elmondani, és akkor szép sorban megkapjátok, lehetőleg még az előtt, hogy zártosztályra kerülnénk. (:D)

Ismered az érzést, hogy nem azért szeretnek amiért szeretnéd? Úgy érzed, hogy nem azért szeretnek, nem azt szeretik, aki vagy, hanem valamit, amit csak a másik lát? Lehet, hogy ő lát benned valamit, amire neked nincs rálátásod. A cselekedeteidet meghatározza, de rálátásod nincs. De lehet, hogy ez tényleg nincs, csak ő rezeg rá valami számodra és belőled tényleg lényegtelen részletre. Mondjuk szép a szemed. Azt hiszed, hogy fantasztikus a személyiséged, egy csoda amit elértél a szakmádban, amivé emberileg váltál, hogy értékes, szerethető, klassz valaki vagy. Akarnád tudni, hogy csupán az a fontos, hogy szép a szemed és az összes többi tökmindegy? Kicsit hátborzongató ez a tudattalan dolog.

Anyámnak volt ez az általam gyűlölt, jellemzően narcisztikus mondata (kontrolláló és megfélemlítő): Nem azért haragszom amit mondasz, hanem amit gondolsz. Hogy mit képzelünk arról, hogy mit gondolnak mások, szerintem ez fullra a tudattalanból átszűrődő dolgok tombolása.

Az előadás egy másik érdekes témát is adott, de azt majd holnap. Most még van egy kis rettegnivalóm önmagamtól.

#tudatalatti #tudattalan #választás #döntés #vonzalom #03-10

[keresztyandras]

A tudatalatti csodálatos hatalma

k.a. Szombaton azonos időben közvetítették a mérkőzéseket, amelyeken eldőlt az NB 1 idei végeredménye. Így a kiesés kérdése is. Kiesik-e a Honvéd (nem esik ki, ha győz)? Kiesik-e az Orbán-kedvenc Videoton (Kiesik, ha győz a Honvéd)? A Honcéd-mérkőzés 83. percben – kezdő meccsnézőknek-  a meccs vége előtt 7 perccel az ellenfél PAFC csapatkapitánya kézzel ütött a saját tizenhatosán belül a labdába.…

View On WordPress

#Kezezés és tudatalatti

[troger]

elaludtam a csoportos kirándulást, megyek egyedül

tudatalatti önszabotázs?

#napló

[vanista]

A nyugati tikosszolgálatok

ügynökei csinálták, akiket a belorusz titkosszolgálat közismert emberei mozgattak különféle tudatalatti módszerekkel, akiket háttérben az orosz titkosszolgálat egyik különösen titkos részlegének köztiszteletben álló, elit tagjai vettek rá erre, véletlenül, mert rosszul jött át a parancs a recsegő telefonon.

Vagy az oroszok voltak.

[mydreamingdays]

"Freud azt mondta, hogy az álmok a fejedelmi út a tudatalatti megismeréséhez. És ezt azért mondta, mert tulajdonképpen a tudatalatti az, a mit tudok, de nincsenek rá szavaim. Tehát kimondhatatlan vagy elgondolhatatlan. Nem engedi valaki meg nekem, hogy kimondjam azt, amit tudok. Tudom, de nem szabad kimondani: ez a tudatalatti. Ezért fontosak az álmok, mert az álomban egy kép ezer szó és nézem a képet és mondok mondatokat, amik igazak a képre és akkor egyszerre csak hallom, hogy mondok valamit, ami megráz. Mert eddig még nem tudtam kimondani és most egyszerre hallom, mert benne volt az álomképben. Tehát az álom segít abban, hogy megtudjam azt, amit tudok, de eddig nem volt megengedve nekem, hogy tudjam. Hát valahogy így." - Feldmár András

#feldmárandrás #feldmarandras #quote #quotes

[count-me-in]

Felébredek, amikor a nap lemegy

Felébredek, amikor lemegy a nap és álmodom, amikor a nap a legélénkebb. Éjjel a repceföldeken futok, lépteim visszhangozzák a szíveket... az előttem haladók visszhangját, akik figyelik a tudatalatti sötét tején keresztül, milyen veszett állat ólálkodik az éjszakában. Vagy talán, amikor alszanak nem is gondolnak rám.

[birobb0111]

Csábításból Jeles Párhuzamos élet Kentin 1. epizód

Sziasztok! Gondoltam megpróbálom összehozni nektek a helyes válaszokat Kentinhez, mivel még sehol nem láttam, hogy lenne segítség. Nem fogom tudni sokszor végig játszani, sőt talán csak egyszer, így ha tudtok bármilyen válaszról amiről itt nem láttok semmit, kérlek kommentbe dobjátok be, milyen hatással volt az esélymérőre. 

Az első ruha amit fel kell vennünk, 160 aranyba kerül. Keresztanyuval a campusról kilépve a gimi előtti buszmegállónál tudsz találkozni!!

Kimész az egyetem épületéből az udvarra:

Rosalia a telefonba: Na jól van, [neved], akkor holnap találkozunk? Mondjuk egy ebéd?

A: Jól hangzik. Puszilok mindenkit! Akkor holnap!

B: Igen, valószínűleg összefutunk majd.

C: Még nem tudom, elég sokat kellene dolgoznom... Még meglátjuk, jó?

Kentinnel találkozol a parkban:

A: Eléggé... megváltoztál! De nem... Annyira, csak...

B: Nem számítottam rá, hogy itt találkozunk! Nagyon fura!

C: Hát... Épp a mesterképzést csinálom. Itt, az Anteroszon. A félév kezdete óta vagyok itt.

A kutyáiról beszélgettek a parkban:

Kentin: Ó... Amúgy nem... De most, hogy mondod...

A: Nekem tetszik. Cuki és következetes.  /+5

B: Gondolod, ez valami tudatalatti nárcisztikus dolog?

C: Most már nem tudod nem észrevenni.

Majd elindultok a Cosy Bear felé, a park előtt vagytok:

Kentin itt nem mond semmit, te intézel felé kérdést.

A: Szeretnél leülni, vagy inkább elvitelre kérjük?

B: Nézd, van még hely a teraszon. Leülünk? /+5

C: Nézzük meg, van-e bent hely?

Miután leültetek és elkezdtetek beszélgetni:

Kentin: Persze, csak ha nem kellemetlen számodra  erről beszélni nekem…

A: Nem, éppen ellenkezőleg! Inkább csak attól tartottam, téged untatlak vele...

B: Nem kellemetlen, csak... Hát, egy kissé személyes...

C: Nem is tudom... Arra gondoltam, játszhatnám most a titokzatos lányt... /+5

Pár szövegbuborékkal később:

A: Hé... Figyelj csak, maradt még ott egy kicsi!

B: (Odanyújtottam neki a szalvétámat, hogy le tudja törölni a maradék csokoládét.)

C: (Az arca felé nyújtottam a kezem, hogy letöröljem.) /+5

Mielőtt elindultok a kávézótól, hogy hazakísérjen:

Kentin: Szuper! Ne mozdulj! Fizetek, aztán mehetünk.

A: Oké! Addig vigyázok a kutyákra! /+5

B: Ne, várj, én is ki tudom fizetni a forrócsokimat...

C: (Kivettem egy bankót a zsebemből, és odanyújtottam neki.)

A campus felé tartva a sikátorban:

Kentin: Nem, nekem sem mondott semmit. Miért?

A: Nem is tudom, csak érdekelt, hogy beszéltek-e rólam...

B: Ja, nem, semmi, csak kíváncsi voltam. Kicsit meglepődtem, ennyi. /+5

C: Nem szövetkeztetek véletlenül, hogy megszervezzétek a mai kis találkozónkat?

A campus bejárata előtt vagytok:

Kentin: Igen, talán igazad van… Én soha nem leszek ilyen cuki…

A: Valóban kicsi rá az esély... De biztosra veszem, hogy vannak más erényeid. /-5

B: Joker és Siska elég cukik helyetted is!

C: Ha nem tudod megígérni, akkor a bocsánatkérésnek más módját kell találnod... /+5

Tovább beszélgettek a bejáratnál:

A: Mostmár menned kell, a szüleid aggódni fognak.

B: Akkor nemsokára. Hívj minél előbb, jó?

C: Nagyon... Nagyon jól éreztem magam. Tényleg. (Illusztráció!)

Ezután visszatérsz a campusra, lenyomsz vagy 50 szövegbuborékot, és vége az epizódnak. (Igen sok akciópontba került.)

#mcl kentin #my candy love #alternate life #segítség

[treasureyourfire]

(Hungarian)

A Bika hava

Tanácsokat kértem magamnak a Bika havára. (2024.04.19-05.20)

Hogyan maradjak földelve? - Világ

Mibe fektessek több energiát? - Érmék Királynője + Szerencsekerék

Hol ragadjam meg a bika szarvát? - Hold

Hol engedjek a szorításomon? - Főpap

Hol engedjem meg magamnak a kényelmet, hogy a bőség beléphessen? - Kardok VII. + Kiegyenlítődés

Az egész vetést átfogja az "anyaméhben" való állapot, mint olyan, hogy valami a végéhez ért, és valami új kezdődik, újjászületés következik. QwQ

Az alábbi listák nem teljesek, azokat a jelentéseket gyűjtöttem össze, amiket közelebb éreztem a magam helyzetéhez.

Hogyan maradjak földelve? - Világ

(Jó értelemben nagyon váratlanul ért ez a lap. qwq Végre valami jó és boldogság van. qwq)

Saját megérzések:

tánc

Tedd le a tanulást (legalább is, ne feszülj rá)

lemniszkáta (végtelen lehetőségek)

a kör bezárul(t)

körforgás

"enyém a világ"

ami fent, az lent

égi tudás megszerzése

új világ kezdődik

Bízz az égi segítőidben, veled vannak

Élvezd az életet, a jelent, ezt az időszakot

Meditálj

felszabadulás

Más források:

Boldog időszak, a kutatás a végéhez ért.

Nyíltan és teljes elevenséggel élvezd létedet

de továbbra is fontos a Tudatosság.

Magasabb szinten való újabb erőfeszítések magjait vetjük el.

A kozmikus folyamatok stabilitása biztosítva van. ("Ne aggódj.")

Nemzetközi kapcsolatok ápolása (nekem ez a tumblr x) )

Készíts listát olyan befejezetlen helyzetekről, amelyek megoldása megkönnyebbülést hozhat.

Képessé kell válnunk mindent elfogadni saját magunkkal kapcsolatban, mindazt, ami az árnyékban van, és ami a fényben van. (Ettől persze félek...)

2. Mibe fektessek több energiát?

- Érmék Királynője + Szerencsekerék

Saját megérzések:

teremtés (várandósság) anyagi téren

termékenység

bölcsen bánni a javakkal

cselekvés

Mozdítsd meg, fordíts a sorsod kerekén

Te vagy saját sorsod kovácsa

Valósítsd meg a vágyaidat (földi, anyagi vágyak)

felelősség vállalás

biztos alapok megteremtése

körforgás

Más források:

Érmék királynője:

táplálás

szorgalom

reális gondolkodás

művész

A sivár, meddő múlt legyőzése

"Magad mögött hagytad a szomjúság időszakát."

Termékenyebb környékre értél. Megpihenhetsz, fordíts figyelmet magadra és fizikai szükségleteidre, egészségedre.

Milyen módon hanyagoltad el a tested, a másik éned? Kényezteted magad? Jól érzed magad a bőrödben?

"Megadom testemnek a szerető figyelmet, testem pedig életenergiával és életörömmel, egészséggel ajándékoz meg."

Szerencsekerék:

új kezdet, nagy áttörés

valami befejezése

terjeszkedés

kreativitás

önmegvalósítás

gyarapodás

Nagy áttörés lehetősége előtt állsz. Használd ki a pillanatot! (Ki/mi áll még az utadban?)

"Készen állok életem csodájára!"

A keresés második fele elkezdődött.

A kutatás egyik fő állomása elérett.

A mély tudatosság lehetővé teszi a tudat alatti tartalmak felszínre emelkedését.

A tudatalatti tartalmakkal való közvetlen konfrontációra van szükség, észlelésükre és megértésükre. (Hold)

A tudat békéjét, a bűntudat feloldását hordozza a kártya.

3. Hol ragadjam meg a bika szarvát? - Hold

Saját megérzések:

tudatalatti

álmok

félelem

homályosság

bizonytalanság

kételyek

hűség

vadság

Indulj el az úton, még ha félelmetes is.

Lehet, nem lesz könnyű, de látható a cél.

Messze juthatsz.

Tudatos és tudat alatti félelmek leküzdése.

Más források:

Végső próbatétel.

illúzió

tévutak

szembenézés a tudatalattival (alászállás az Alvilágba)

küszöb a tudatosság új szintje előtt

Hallottad az ismeretlen hívását.

Új tapasztalatok küszöbén állsz.

Figyelj a szíved szavára.

Vizsgáld meg nyugodtan és alaposan a segítségedre és vezetésedre kínálkozó lehetőségeket.

Meditálj rendszeresen, naponta, legalább 3 hónapon át.

Figyelj gondolataidra és minőségükre.

Figyelj az éjszakai álmaidra.

A keresés utolsó állomása.

Ne hagyd, hogy a köréd varázsolt körülmények megtévesszenek (illúzió), ne térj le az ösvényről.

Hol vannak vakfoltjaid? Mely tapasztalatoktól félsz leginkább?

Épp virradat előtt a legsötétebb az éj.

Egy új nap fényessége vár. (Kiegyenlítődés)

4. Hol engedjek a szorításomon? - Főpap

Saját megérzések:

Zavaros számomra, hogy a magammal való kapcsolatra vagy a világhoz való viszonyomra vonatkozóan akar engem informálni. Nagyon összetett, számomra az egyik legnehezebben megérthető lap a feltett kérdésre vonatkozóan. Lehet, csak később fog bennem letisztulni, mire utalhatott pontosan.

tanulás (?)

tanítani, vezetni másokat

elvárások magammal és másokkal szemben

megfelelni másoknak

folyton megkérdőjelezni magamat, a szerepem a világban, a képességeim

szerepelni, megmutatni magam

magas pozícióra törni

vakon követni másokat, és készpénznek venni tanításaikat (birka lenni)

bárány, báránybőrbe bújt farkas

Más források:

Önmagad keresése lelki birodalmakba vezet téged.

Légy őszinte, nyitott, befogadásra kész.

Figyelj oda szíved üzenetére, utasítására.

Önbizalom, magunkba, életünk mélyebb értelmébe, jövőbe vetett hit.

spiritualitás, befelé fordulás

bölcsesség

tudás

tudás és a bölcsesség megosztása, tanácsadás, útmutatás

etika, erény, erkölcs

Ragaszkodás egy értékrendhez, elképzeléshez

Ami a te értékrended, elképzelésed szerint jó, nem biztos, hogy másoknak is az, és fordítva.

A Főpap lap a hovatartozás és összetartozás kérdését tárgyalja. Az Egység azt jelenti, hogy mindegy, milyen úton, de szeretsz annyira valamit (valakit), vagy hiszel annyira őszintén valamiben, hogy az megajándékoz téged önmagad egy fontos részével. Így ismered meg jobban önmagadat, azt, hogy milyen értékek által vagy képes jó érzésekkel élni.

Kapcsolataidban rátalálsz önmagadra? Azonosulni tudsz velük? Érdemes értük tenni?

Tartsd meg a fontosabb tradíciókat,-ami neked fontos- de ne ragaszkodj mereven, idejét múlt elvekhez, szokásokhoz.

szabálykövetés

5. Hol engedjem meg magamnak a kényelmet, hogy a bőség beléphessen?

- Kardok VII. + Kiegyenlítődés

Kardok VII... >A>

Saját megérzések:

félelmek (Hold)

beszűkítő hiedelmek (Főpap)

korlátozó gondolatok, önszabotázs (árulás)

Kerülj egyensúlyba, harmóniába (fizikai és lelki síkon is)

Az út végén felragyog a Nap (Hold)

Érzéseid a megfelelő mederbe tereld

megvilágosodás

meditáció

tisztánlátás

Más források:

Kardok VII.:

korlátozó gondolatok

beszűkítő hiedelmek

"Félelmeidnek semmi közük a valósághoz! Ébredj fel és lásd, mi történik valójában!" (Hold?)

"Maradj tiszta."

csendes megfigyelés (ne mondj semmit, tartsd magadban terveidet)

észrevétlen cselekvés

Nem érdemes magad negatív gondolatokkal korlátozni.

kétely

szorongás

bűntudat

csüggedés

Mit rejtesz el magad elől? Hol van vakfoltod? (Hold)

Kiegyenlítődés:

harmónia

kiegyensúlyozottság, egyensúly, helyes arányok

mértékletesség

higgadtság

lelki béke

Szükség van a lelki egyensúlyra.

A lap jelenthet gyógyulást, felépülést.

Igyekszünk vágyaink és lehetőségeink között reális középutat találni.

ellentétek egyesülése

belső változás, átalakulás, befelé fordulás

alkímia

kreatív erő

minőségi változás, megújulás

Az átalakulási folyamat nem tűr semmi újabb, kívülről jövő késztetést, vagy lökést.

14 -> 1+4=5 - növekedés, inspiráció, részek egy nagyobb egésszé való összeállítása

tudatos és tudatalatti közötti egyensúly

Egy új és sokkal igazabb központ létének lehetősége

Leszámolni az egoval és annak árnyékával

Az angyal a kereső tudatosságán belül élő, a belülről jövő teremtő erők hordozójaként felfogható erő, közvetítő a külső tudatosság és a belső én között.

Ami nem engedheti megnyilvánulni ezt a teremtő erőt, azok az előítéletek, melyek a szűk látókörű, fojtogató életszabályokon alapszanak.

~~~~~~~~

Ami nagyon zavaros nekem az a Hold és a Főpap, a kapcsolatuk egymással és a többi kártyával.

Szemben állnak egymással abból a szempontból, hogy mindkettő magába foglalja a spiritualitást, amit a Hold szerint ragadjak meg (nézzek szembe a tudatalattimmal és a félelmeimmel), a Főpap szerint meg ebben az időszakban ne ragaszkodjak hozzá annyira erősen.

Megnéztem tegnap pár (max 3) tarot videót.

Voltak egyező lapok: Világ (egy olvasásban többször is), Főpap, ha jól emlékszem a Kardok VII. és a Kiegyenlítődés is felbukkant egyszer.

Voltak összefüggések a saját magamnak tett olvasással.

Amelyik videó nagyon megfogott, az egy Pick a Pile videó volt, amiben ezt az üzenetet, tanácsot kaptam:

"Semmi meditáció, semmi önkutatás és shadow work! Pihenj!"

Ez megegyezhet a Főpap üzenetével a saját vetésemben.

A videóban így fejtette ki:

Tegyem félre a spiritualitás gyakorlását, tartsak szünetet a magamon való munkában, az önkutatásban, mert annál jobban fölzaklatom és túlterhelem magam, minél több réteget akarok megvizsgálni és "meggyógyítani". Mert, hogy "mindig van velem valami baj"... Folyamatosan ostorozom magam, hogy ki kéne javítanom ezt, meg ezt, meg ezt... Hogy az elmém állandóan pörög, ha nem a hibáimon, akkor minden máson, amiért aggódok az életemmel kapcsolatban, pedig pihenésre volna szüksége, és a lelkemnek is. Most nem a cselekvésnek van itt az ideje.

Így igaz. Érzem magamon... Erre az üzenetre volt szükségem, mégis a bűntudat kerülget, hogy megfogadjam. A "Vagyok" meditációra a szorongásom enyhítése, az agyam kikapcsolása, és a testi gyógyulásom miatt van szükségem leginkább, ezt nem tudom, elhagyjam-e a bika havában. Az önkutatást és az árnyék munkát szívesen félreteszem, mert tényleg csak felzaklatom magam miatta, de akkor mi lesz a Hold kártyával és a tudatalattival? Talán a Holdnak más területre vonatkozott az üzenete?

Erre még nem találtam meg a választ.

De tudom, jót tenne, ha egy ideig önmagam hajtása helyett csak "léteznék" és élvezném az életet.

#hungarian #magyar #tarot

[szarazkartoneszmek]

Művészet?

Le akartam írni néhány gondolatot a művészettel kapcsolatban, de hirtelen húsvét lett és még bolondok napja is, ezért inkább játszottam a cicatappancsos jelvényekért.

Most bepótolom, remélem, nem, felejtettem el a felét annak, amit akkor kigondoltam. :)

Mindig egy kicsit vegyesek voltak az érzéseim a művészettel kapcsolatban. Ennek elég hosszas története van, nem fogok minden részletbe belemenni, értek jó és rossz élmények is.

A lényeg - az én személyes szemszögemből - hogy egész kicsi korom óta rajzolok, és még akkor is, ha nem mindig tudom megindokolni, valami tudatalatti dolog miatt késztetést érzek arra, hogy megtartsam ezt a szokást.

Ezt a hobbit néha tudják rólam, néha nem. Kifejezetten nem reklámozom a környezetemben, jobb a békesség. Néhányan művészetnek hívják a képeimet, amitől zavarban vagyok, de értékelem a kedveségüket. Viszont olyan is volt már, hogy kinevettek, akik rajzolni láttak. Olyan is volt, hogy valaki nem értette a viselkedésemet, és ezt hozta fel, ki tudja, milyen megfontolásból: "...tudom, hogy művészlélek vagy, de..." Mintha ez indokolna valami rossz dolgot a személyiségemmel kapcsolatban. Ezek a kellemetlen helyzetek felnőttként értek, talán jobban el tudtam helyezni valahová, de óvatossá tettek.

Diákként olyasmi is történt, amikor inkább csak éreztem, hogy helytelen, és zavar, ami történt, de akkor fogalmam sem volt, hogy mit tehettem volna. Ilyen volt, amikor a gimnázium irodalom szakkörének kiadták a válogatott verseit, és a megk��rdezésem nélkül illusztrációnak beletették egy rajzomat, amit csak úgy kivettek a rajz szertári mappámból. Az osztályfőnököm keze volt a dologban, és be merte hozni a füzetet büszkén mutogatva, hogy benne van a rajzom. Nekem egy példányt sem adtak, és soha senki nem kért bocsánatot, amiért loptak tőlem. Egyébként a magyartanárom tudta, hogy verseket is írtam, mégsem szólt, hogy egyáltalán létezik ilyen szakkör, akkor tudtam meg, mikor ellopták a számukra a képem. Ez még ennyi év távlatából leírva is elég gáz rájuk nézve. Inkább nem mondom meg, melyik iskolában tanultam. XD

Az is jó kis élmény volt, amikor rajz szakkörön azt mondta a tanárnő, hogy ismer valakit, akinek valami írásaihoz kutya illusztrációk kellenének. Na most azért leszögezném, hogy én nem művészeti iskolába jártam, ez egy sima gimnázium volt. Mit tudtam én arról, hogy működik ez? Adott egy darab akvarell papírt, azt mondta fessek rá kutyákat, megmutatja ennek a valakinek és majd eldönti. Nem voltam ellene a jó kihívásnak, szereztem pár kutyás magazint, különféle tetszetős fajtákat rajzoltam, kifestettem. Elvitte, visszahozta, hogy nem ilyenre gondolt az illető.

Na most felnőtt fejjel azért másként állnék neki. Diákként meg akartam mutatni, hogy a kutyáim szépek, gondoltam, utána hozzá lehet igazítani a szöveghez. Ma arról kérdezném a tanáromat, hogy nagyjából mi is lesz a szöveg? Humoros? Mese? Komoly történet? Megpróbálnám kitalálni, hogy mit csináljon a kutya, jobban figyelnék a cselekvésre. Felnőtt fejjel már úgy gondolom, hogy pont azért jártam szakkörre, hogy ott ilyesmikről beszélgetni kellett volna, adhatott volna egy-két támpontot, tanácsot, és akkor talán nem bukok el egy jó lehetőséget. :( A képlopás dühítő, de ez meg inkább szomorú, mert gimnázium után tartottam a kapcsolatot a szakkörös tanárommal, de ahogy érett a felnőtt személyiségem, egyre több dologban kezdtem másképp gondolkodni, mint ő.

Szerintem alapvetően nem szereti a képeimet, régen giccsesnek tartotta, aztán amikor számítógépet is használtam, akkor szerinte a gép rajzolta, de szerinte a ceruzát sem úgy kell használni, ahogy én szoktam, és egyébként is mi az ott a háttérben, és ez a macska hatásvadász...

Jó. Elfogadom, hogy nem értek hozzá, hogy jó képeket csináljak, de akkor miért mondja mindig, hogy "tudod te, mitől jó egy kép". Dehogy tudom! Honnan tudnám? Ilyesmikre nem tanítottak. Sem a rendes órán, sem a szakkörön.

Van egy elképzelésem arról, hogy a művészetnek minek kellene lennie, de ez az én értelmezésem.

Szerintem a művészet elsősorban egy kommunikációs forma. A kép elmond valamit - pontosabban akkor jó, ha elmond valamit. Ezt nem úgy értem, hogy feltétlenül figuráknak kell lennie a képen. A nagyon absztrakt is elmond valamit a színeivel, formáival, csak az nem olyan kézzel fogható lesz, hanem egy hangulat vagy érzés. Mint ez a kusza vonalam fentebb, ami befejezte a mondatom. :)

1.) Kell valami mondani való.

1/2.) Ha nincs is kifejezett mondani való, legalább legyen esztétikus, hogy dekoratív értéke legyen.

3.) Szerintem nincs értelme kizárni technikákat, és csak a tankönyv szerinti módszerekkel dolgozni.

Nem sikerült megértenem, hogy mi a baj azzal, ahogy a ceruzával bánok. Nem ártottam senkinek azzal a kis satírozással. :) Egyébként ez is egy olyan dolog, amit nem tanítottak meg, de számon kérik rajtam, szóval nehezemre esik komolyan venni. Szerintem egy kép attól még lehet jó, hogy nem évszázados módszereket használ, hanem akár szokatlan anyagokkal is kísérletezik. Ha a végeredmény nem lesz tetszetős, úgysem fogom úgy folytatni, de ha nincs gond vele, akkor - mivel nem fizetnek érte - dönthetek úgy, hogy használom tovább a technikát.

4.) Szerintem a művészethez kell még némi befektetett energia. Idő, odafigyelés, kidolgozottság.

Úgy gondolom, ezt értékelni kellene, amikor ránézünk egy képre. Elhiszem, hogy nagy poén lehet egy ötperces firka is, de egy részem nem fogadja be, amikor a közízlés, a nép felkap egy igénytelen kis valamit, mert mondjuk fanart, és süllyesztőbe küld olyan festményeket, amiken az alkotóik napokat, heteket dolgoztak, és látszik, hogy értik a dolgukat, szép a munkájuk. Egy rózsaszín birka skiccet F*** Y*** felírattal nem akasztasz a nappalid falára (jó esetben). A süllyesztőben eltűnt igényes képek közt viszont akad bőven, amit igen.

Itt érkeztem el a saját képeimhez. Én is úgy gondolom, hogy a képeim nem ütik meg azt a szintet, hogy művészetnek lehessen nevezni. Egy felől a technika, kidolgozottság nincs azon a szinten, másfelől gondjaim vannak a mondanivalóval. Ez utóbbi a nagyobbik hiányosság. Mostanában elgondolkodtam azon, hogy ha létrehozok egy képet, akkor mit akarnék mondani és kinek szólna?

Az a képem, amit hatásvadásznak nevezett a régi tanárnőm, egy bizonyos életkorú, bizonyos ízlésű csoportnak szólt. Az régen volt. Én is másmilyen voltam. Azóta öregebb lettem, és most az a helyzet áll fenn, hogy ahol be tudnám mutatni a képeimet, ott a többség elég fiatal, és én pedig már nem akarok olyasmiket rajzolni, amivel megütöm az ingerküszöbüket. Máshová, komolyabb helyre, mint egy kiállítás, pedig nem vagyok elég jó.

Fogalmam sincs, hol találnám azokat az embereket, akiket érdekelhet, amit most mutatnék, kifejeznék.

A gondolataim, témáim egy része általános, csak midnennapi szépségek, dekoratív dolgok, mint a virágok, természet, cicák, de egy része lehetne komolyabb, akár komorabb. Bizony megfordul a fejemben, hogyha megmutatnám ezeket a negatív dolgokat is, akkor nem szednének-e darabokra?

Ez a reckír benne van ebben a blogban is, természetesen. Számomra van különbség, hogy mit tennének tönkre. A blogírás más, ezt nem félek elveszíteni, de a rajzolást nem akarom abbahagyni. Egyszer majdnem eljutattak idáig a barátaim a reakcióikkal. Nem akarom a rajzolást társítani az állandó feszültséggel, támadásokkal. Nem akarok védekezni az érzéseim, gondolataim miatt, különösen, ha egyébként nem ártok vele senkinek.

Persze megtarthatnám magamnak a képeket. :) Aminek egy egész bejegyzést szenteltem nem rég, hogy az nem én vagyok.

Nem szeretem, hogy csak úgy rajzoljak, hogy már eleve tudom, hogy nem fogja látni senki, meg fogom tartani meg magamnak, mert az félbe töri az alkotókedvemet. Van, akinek működik, nálam nem, mivel én kommunikációnak tekintem az alkotást, és nem akarok "magamban beszélni". Szeretem megmutatni a képeimet, akkor is, ha nem művészet. :P

Úgy vagyok vele, hogy akinek nem tetszik, ne nézze! Legyen szíves, menjen tovább! Ezt nem olyan nehéz megtenni.

Mert, ha kifejezetten provokálnék bárkit egy alkotással, akkor rendben, szóljon bele! De ha nem, akkor csak a kötekedés kedvéért nem érdemes rám vesztegetnie az időt, vagy kioktatnia, hogy szerinte hogyan kellene húzigálnom a vonalakat. Rajzoljon magának olyat, amilyen neki tetszik! Nem igaz? :)

Úgyhogy gyűjtöm a bátorságom, de nincs kinek megkérdeznem a véleményét erről, hogy buta ötlet-e vagy sem?

#művészet #gondolatok #személyes #motiváció #technika #tapasztalat #pozitív és negatív élmények #lopás #iskola #rajzolás #festés #tanár #alkotás #mondanivaló #giccs #kifejezés #amatőr #hobbi #emlékek #barátság #kritika #kötekedés #tanítás #bátorság #bizonytalanság #közönség #illusztráció #érzelmek #kreativitás #ötlet

[csacskamacskamocska]

Rég nem volt ilyen

Nem aludtam. Semennyit sem. Valamikor kettőkor gondoltam, hogy már elég, lefekszem, de nem tudtam elaludni, felkeltem, foglalkoztam ezzel-azzal, négykor lefeküdtem, hogy könyörgöm, legalább három órát hadd aludjak, de nem ment, úgyhogy hatkor felkeltem. Hogy milyen lesz a mai napom abba bele se merek gondolni.

Pillanatnyilag az adrenalintermelésem az egekben lehet, teljesen frissnek és pihentnek érzem magam és ez egészen félelmetes.

Úgyhogy beszélgessünk a rémálmokról mint a tudatalatti jelzéseiről. Nagyon hosszú időn keresztül volt egy visszatérő álmom. Vagyis kettő. Mint talán már rájöttetek, a pocsék párkapcsolatok és az érdemtelen faszfejek dédelgetésének nagymestere vagyok. Hát volt egy igen hosszú ideig tartó se veled se nélküled kapcsolatom, amiben én szerelmes voltam a másik meg egy fasz, aki füröcskézett a figyelemben és tette amihez kedve volt. (jó, hülye voltam, igen, gyerek voltam, tapasztalatlan, tele anyám hazugságaival, mondhatni 80%-át én basztam el a dolognak, de erről fogalmam sem volt.) Na nem is ez az érdekes, hanem hogy egyszer fogtam magam, odaálltam a pasas elé, akivel akkor már rég nem is beszéltem, az egész kapcsolat már csak az én fejemben élt, odaálltam és azt mondtam, hogy vége! Én bele vagyok esve, de többet ne keressen, soha de soha, mintha nem is ismertük volna egymást, én ezt itt lezárom. (pislogott nagy szemekkel, de nem kizárt, hogy hozzá volt már szokva, hogy nálam nem lehet biztosan tudni, hogy miújság). Könnyed szívvel táncoltam hazáig és soha, de soha többet nem szerettem őt, nem vágytam rá, nem érdekelt, nem kerestem, nem leskelődtem utána, nem vártam és még ezer féle módon nem volt már része az életemnek a vonzalom amit korábban éreztem. Ám, egy idő után, éjjelente megjelent álmomban. Egészen furcsa, férfiatlan helyzetekben. Egyszer például matyóhímzéses terítőt varrogatott. Minden alkalommal arról beszélt, hogy nagyon sajnálja ami történt és ne haragudjak. Álmomban semmiféle elégtételt nem éreztem, csak azt, hogy uramisten, ez nem is férfi, hát mi a szart szerettem én ezen az emberen? És menekültem a megbánása elől. A pszichológia azt mondja, vágybeteljesítő álom. Én viszont őszintén nem vágytam a bocsánatkérésére, mert tényleg leszartam már teljesen. Picit inkább olyan érzés volt, mintha üldözött volna álmomban. Én nem akartam, hogy ott legyen. Amikor férjhez mentem, soha többet nem álmodtam vele. Hogy mit akart a tudatalattim, csak ő tudja.

A másik visszatérő álmom az volt, hogy valakit elástam a padló alá. Az egész álom egy merő rettegés volt, hogy megtalálják és én börtönbe kerülök és azt nem fogom kibírni, abba belehalok. Számolgattam álmomban, hogy milyen vastag lehet egy halott és milyen vastag a födém és hogy fér el ott, ettől fájt a fejem, tudtam, hogy ha jönnek a rendőrök egy idő után úgyis megtalálják, nincs hova menekülnöm. Pfff, sok évig volt ez a visszatérő rémálmom. Ebben az időben viszont valóban volt egy elásott hulla. Én magam. Gyanakodtam én erre, csak nem tudtam, hogy a szexuális elfojtás vagy az anyámmal való konfliktusom a probléma. Nos... a szexuális elfojtás volt. (:DD)

Ebből adódóan, amikor valaki arról mesél, hogy álmában valakit elásott, nekem már van egy megfejtésem. :)

#rémálmok #kapcsolatok #szerelem #szex #01-29

[silme963]

Belső szentély

Locolu omne dei

"Isten minden dicsősége"

#Intuitív rajz. Nem tudok latinul, de mint kiderült, ez a mondat latinul van. A négyzet alapvetően a stabilitást jelenti. Ha az ember megnézi a képet, egy labirintus rendszer rajzolódik ki. Bal oldali irányból lehet bejutni, ami számomra azt jelenti, hogy "kívülről" jutunk be (ha befelé figyelünk, minden szükséges információt megkapunk, amire csak szükségünk van), lefelé haladva eljutunk a "tudatalatti" részünkhöz (itt látunk egy pillangót, amely az inspirációt jelképezi), melyen keresztül felfelé haladva elérjük a "tudat feletti" részünkhöz. Innen keresztülhaladva spirálba kerülve eljutunk a végső célunkig, ahová mindenki tart (és bármeddig is tart, elkerülhetetlen, hogy eljussunk ide). Ott ahol rájövünk arra, hogy mindenki egy és csak az EGY létezik.

Inner sanctum

Locolu omne dei

"All the Glory to God"

#Intuitive drawing. I don't know Latin, but as it turns out, this sentence is in Latin. The square basically means stability. If one looks at the picture, a labyrinth system emerges. You can enter from the left side, which for me means that we enter from the "outside" (if we look inside, we get all the necessary information we need), going down we reach our "subconscious" part (here we see a butterfly, which is the inspiration symbolizes), through which we reach the "above consciousness" part by going up. Going through it, spiraling, we reach our final destination, where everyone is going (and no matter how long it takes, it is inevitable that we will get here). Where we realize that everyone is one and only ONE exists.

#lightcodes #lightcode #lightcode healing #spiritual healing

[haw-duck]

Mindaddig, amíg a tudattalan tudatossá nem válik, a tudatalatti fogja irányítani az életed, és te sorsnak fogod hívni.

- Carl Gustav Jung

[yogananda]

A félelem megfertőzi a tudatalatti elmét, a tudatalatti viszont képes teljesen megsemmisíteni a tudatos elme akaratlagos erőfeszítéseit. A félelem fátylat borít az intuícióra, és elfedi az önbizalom mindenható erejét és a lélek mindent legyőző hatalmát.

#Yogananda #Isten #Tudatosság #Bölcsesség #Meditáció #Életcél #Koncentráció #NaprendszerTársaság #MagyarKriyaJóga

[keresztyandras]

Hogy lesz ebből magyar Nobel-díjas?

Varga K. Ibolya >Október elejére, jó érzékkel, talán némi tudatalatti cinizmussal, a Pedagógusok Világnapjára, október 5-re ígérte a Belügyminisztérium azokat a számokat, amelyek megmutatják, hány pedagógus jelezte szeptember 15. és 29. között, hogy nem kíván a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. Csak emlékeztetőül: A pedagógusok szeptember végéig jelezhették írásban, hogy januártól nem…

View On WordPress

#Varga K. Ibolya Hogy lesz ebből Nobel-díjas

[thapatkanyz]

Ássatok Árkokat.

Emberek a világ minden tájáról, bárhol is vagytok, tudom, nem könnyű most nektek.

Öreg ember vagyok már. Régóta élek.

Optimizmussal a szívemben.

Az elkeseredett fiatalokhoz fordulok most. Higgyetek nekem…

Olvastam egyszer egy sámánról, már magam sem emlékszem hol, az Ószövetségben vagy Carlos Castaneda egyik művében.

Nagy szárazság volt. Sok jószág pusztult el, emberek haltak meg.

A sámán így szólt az emberekhez: "Csináljatok árkokat. Ássatok árkokat... az eső miatt."

"De hát nincs is eső."

"Ássatok árkokat. És jön az eső."

A hitetlenek azt mondják: „Ostobaság!”

Rendben… mindenki abban hisz, amiben akar.

Ezt nevezzük racionális gondolkodásnak.

Nem hiszem azonban, hogy a racionális gondolkodás működik ma.

Nekünk irracionális gondolkodásra van szükségünk. A tudatalatti irracionális erőire.

Amikor kisfiú voltam, arról álmodoztam, hogy valamikor azzá válok, aki most vagyok.

Egyfajta képzelet, vízió volt ez.

Magam sem tudom…

Nem fűztem hozzá túl nagy reményeket, mégis valóra vált.

Most már hiszek abban, hogy képesek vagyunk besűríteni az időt.

Képesek vagyunk magunkhoz vonzani az időt.

A jövőről való álmodozás: majd jövőre megcsinálom.

Mindez nem létezik.

Nincs olyan, hogy „másnap” vagy „máskor”.

Mindez csak egy lehetőség.

Képesek vagyunk átcsatornázni az időt a jelenbe.

Most.

Ebben a pillanatban.

Egyenesen a napfonatunkba. A lelkünkbe.

Ássatok árkokat.

Bármit is akartok csinálni, tegyétek meg.

Higgyetek ebben. Higgyetek.

Játsszátok el, hogy hisztek. Tegyetek úgy, mintha hinnétek.

Ez az az erő, az az abszolút erő, amitől a képzelet valóra válik.

Higgyetek nekem, a vén bolondnak.

Ha működött az én életemben,

működni fog a tiétekben is.

Sose adjátok fel.

Higgyetek. Higgyetek. Higgyetek.

Legyetek agnosztikusok, vagy ateisták, ennek semmi jelentősége sincs.

Higgyetek. Higgyetek. Higgyetek.

Úgy, ahogy én hiszek. 🙏❤

(Anthony Hopkins)

#anthony hopkins