#keltek

[grandboute]

#keltia #breizh #eire #kernow #cymru #alba #gaeilge #brezhoneg #keltiek #kernewek #gaelg #keltek

[csacskamacskamocska]

Önállóság

Beszélgettem egy ismerősömmel tegnap és két dolgot mondott. Egyrészt megkérdezte, hogy hogy a fenébe nézek ki jó tíz-húsz évvel fiatalabbnak a koromnál. Az arcplasztikáról tud, azt mondta, hogy nem arra gondol, hanem összességében. pfff. Szerintem nem nézek ki fiatalabbnak, hanem fiatalabb érzetet keltek. Az nagy különbség. A lendületesség, a gondolkodásmód, a nem szokványos érdeklődések vagy egyáltalán a nyitottság megmaradása az új dolgok felé, ez adja ezt a hatást, nem teljesen a megjelenés. Amúgy persze nagyon jólesett, pedig tudom, hogy ez is egy sérülés, hgy az ember fiatalabbnak szeretne látszani a koránál. Mert azt gndoljuk, csak akkor lehetünk/voltunk vonzók. Erre azt mondta, hogy ahogy ezt a dolgot kezelem, ahogy beszélek róla, neki az is egészen elképesztő. Másrészt, azt is mndta, hoogy túltolom az önállóságot, nálam túl dominánsan jelenik meg, hogy jól érzem magam egyedül.

Heverésztem tegnap a szállodai szobámban (még mielőtt a haverfőnökkel beszéltem volna) és határozottan emlékszem, hogy azon merengtem, hogy ha mos pasival lennék itt, akkor szívesen elszerelmeskednék egy félórát, egyébként meg biztos neki is tetszene az egész, olyan kis modern meg luxus meg streil, és élveznénk a lelassulást, a feladat és sürgetésnélküliséget, a meleg időt, a bájos várost, kávét, fagyit, a füvészkertet (az kurvajóhely). Eszembe jutott, és tudom, hogy jó lett volna, de mivel egyedül voltam, ugyanezeket egyedül élveztem. Viszont, az tényleg érdekes, hogy ha egy férfi van egyedül, és ügyes, talpraesett, fúr-farag, utazik, megszervez, megold, épít, gyarapít, de még ráadásul főz, takarít, mindent csinál az fantasztikus, nagyszerű, értékes és rohadtul vonzó, addig egy ugyanilyen nő, mint egy megközelíthetetlen, zárt világ amibe egy férfi nem tudja hova helyezkedhetne. Mondta a haverfőnök. Nincs rá szüksége a másiknak, nem fogják értékelni, nem érezheti magát pótolhatatlannak. És, hogy ez rajtam nagyon látszik, hogy én egyedül száguldok. Bántott és dühös is lettem. Hogy van az embernek egy nyomora, hogy nem talál magának társat, és elkezdi megoldani az életét, hiszen nem tehetem, hogy lekuporodok egy csendes sarokba és sirdogálok, hogy de szar, nincs senkim, megáll a világ, hát egy fiókot nem tudok kihúzni egyedül, milesz velem... szóval az ember elkezdi megtanulni a dolgokat és elfogadni, hogy lehet, hogy nem tökéletesen oldom meg, de működik, halad, elpöfög az életem, néha lejtőn meg még tényleg száguld is. Erre azt mondja valaki, hogy ha csendben ücsörögnék jobb esélyeim lennének. Igen, valamelyest igaz, mert alig van szabadidőm, mert azért sem társkeresőzök, mert még az appot sincs időm megnyitni, annyira meg nem feszít a dolog. Biztos túlzás egy ennyire kicsi kínálatban további elvárásokat támasztani, és nem úgy gondolkodni, hogy jajdejó, hogy valaki rámnézett, hát hova ne szarjak örömömben. Közben érteni is vélem amit mond a haverfőnök, mert kicsit én is megijedek, ha egy férfi mindent jobban főz mint én (ami nem nehéz amúgy mert nem igazán izgat fel a főzés), mert eleve vesztes megmérettetésben az ember nem szívesen indul. És még sütni is tud (miért ne tudhatna) akkor ezeket az elemi dolgokat, hogy mi is vagyok én a kapcsolatban ezt kihúzhatjuk. Nem szakács, a gyomrán keresztül már nem fogom megfogni. Szóval, a talpraesett, önálló és nem kiszolgáltatott nő, bár elismerésre méltó sok férfi szemében, de nem annyira vonzó, mint amelyik nő láthatóan nem boldogul egyedül a konzervnyitással.

Pedig, pont ugyanannyira össze tudunk törni.

#önállóság #lendület #magány #kapcsolatok #társ #04-07

[orsiisworld]

Reggelek a legvarázslatosabbak mikor együtt keltek

Egyikőtök sem tud úgy felkelni, hogy ne adjon egy hosszú ölelést

Így pozitívabban indulhat a nap

#pillanat #gondolatok #èrzèsek #boldogság #magyar #minden #szeretet #szövegek #tumblr #apró örömök #ölelés #reggel #reggelek #nap #pozitív #szerelem #szeretés #fiú #fiúk #alvás #aludni #együtt #film #filmezés #jó kedv #jelen #múlt #jövő #miért #nem tudom

[kampeszino]

Nem az ukrán gabona a gond, hanem a kapzsiság

A böjti szél rázza a cserjést a felismerhetetlenségig felújított volt TSZ-telepen. Az udvaron több százmillió forint értékben állnak nyugati márkás munkagépek, a raktárban százmillió forint értékben áll a búza. De csak tavaly ért százmillió forintot, jó, ha ma még ötvenet adnak érte. A módos gazda az irodában telefonál, nézi az árfolyamot, és eszi az ideg. Elkezdi szidni a vonal végén lévő kereskedőnek a mérgezett ukrán búzát, az ukránokat és a hábor��t, mert szerinte Zelenszkij miatt ér az ő búzája már csak fele annyit. Az agrárkamaránál is hallják ezeket a hangokat és látványosan betiltják az ukrán gabona behozatalát. A valóság, mint általában, jóval bonyolultabb, mintsem bűnbakokra lehessen kenni a problémát.

A Putyin által 2022 telén indított háború miatt Ukrajnának új piacokat kellett találnia gazdasága egyik fő exportcikkének, a gabonának (búza, kukorica, rozs, árpa), mert a Fekete-tengeren nem tudott kijutni a szokásos piacaira az orosz flotta blokádja miatt. Emiatt az ukrán gabona az addigi afrikai, közel-keleti és török piacok helyett a szárazföldön az EU-ba áramlik be egyre nagyobb mértékben.

A háború miatt a GDP-je javarészét elvesztő Ukrajna kiszolgáltatott, és minden pénzügyi forrásra ki van éhezve. Az elszabadult inflációt átélő Európai Unió pedig kapva kap az alkalmon, hogy olcsó alapanyaghoz jusson.

Ez olyan piaci turbulenciákat okoz, ami miatt a kelet-európai tagállamok gazdái demonstrálni kezdtek Romániától Lengyelországig. Áprilisban Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Szlovákia le is állította az ukrán gabona behozatalát a határaikon. Azóta annyi változott, hogy a lengyelek akkor engedik csak tovább az árut, ha nem lengyel a desztináció, ez még az EU agrárügyekkel foglalkozó lengyel biztosa szerint is uniós jogot sért. Mivel a PiS által delegált biztoson otthonról is nagy a politikai nyomás, hiszen idén ősszel lesznek parlamenti választások náluk, 100 millió eurós gyorssegélyt ígért a gazdáknak az EU. A hazai sajtó a szennyezett, rossz minőségű ukrán áruval riogat, a nemzetközi sajtó is címlapon foglalkozik a történettel, de a fősodrú média sokszor elsiklik fontos következmények felett.

Mert ez a krízis nem csak az EU-t érinti.

A hét bő esztendő véget ért

Az utóbbi két-három év során folyamatosan nőttek a gabonafelvásárlási árak a magyar piacon. Sokszor az árupiaci tőzsdei ár felett keltek el tételek. Egy ársziget jött létre, jóval magasabb volt a magyar piacon az átlagos ár a tranzakcióknál, mint azt a globális piaci ár indokolta volna. Csak tetézte a folyamatot, hogy a tavalyi aszályos nyár okozta rossz termés után sok termelő azt gondolta, hogy ez a trend folytatódni fog. Emiatt a betakarítás után ősszel kivártak a gazdák, és nem adták el a termést.

Mivel az elmúlt évtizedben rengeteg EU-s forrást kaptak tárolókapacitás-bővítésre, ezt könnyedén meg is tudták tenni. November-december táján aztán fordult a trend: az ukrán gabona beáramlása miatt az ár hónapok alatt a felére zuhant.

Míg öt éve 50 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára, ez évről évre nőtt, tavaly elérte a 140 ezres csúcsot. Onnan zuhant le három hónap alatt a mostani 70 ezres szintre, főképpen az ukrán gabona okozta nagyobb kínálat miatt, mesélte egy gabonatermesztéssel és bértárolással is foglalkozó vállalat telephelyvezetője. A cég főként balkáni malmokba exportál extra minőségű gabonát, szerinte érezhető mára, hogy a balkáni piac is telítődött, sokkal kisebb a kereslet.

Már tavaly októbertől lehetett arról hallani, hogy a megszokottnál jóval nagyobb mértékben ömlik be az ukrán gabona az országba. Elsőként a legnagyobb szereplők, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárbirodalmainak raktárai telítődtek meg, hiszen a nagy állattartó telepeiket nem elégítette ki a csekély magyar kukoricatermés. A telephelyvezető szerint általános, hogy a betakarítás után szívesebben vásárolnak a kereskedők óbúzát, előző évi termést. Ami most Ukrajnából bejött, azt szerinte főként még Putyin ukrajnai agressziója előtt aratták, 2020-ban és 2021-ben.    

Egy, az ágazat különböző szereplőivel (termelő, integrátor, kereskedő, ipari feldolgozó, malom) napi kapcsolatban lévő forrásunk szerint évtizedek óta jön ukrán gabona az EU-ba és az országba, most annyi történt, hogy ez felerősödött. Kérdésünkre, hogy akkor miért csak a kelet-európai gazdák tüntetnek és miért csak a keleti tagállamok vezetik be az importkorlátozást, azt válaszolta, hogy azért, mert ezekből az országokból általában kifelé viszik a gabonát (nettó exportőrök), míg Nyugat-Európa, és az EU egésze általában behozatalra szorul (nettó importőrök).

Illetve van egy olyan politikai érv is, hogy a keleti országokban nagyobb az agráriumban élők érdekképviseleti ereje, és a lengyel, a magyar és a szlovák kormánypártok támaszkodnak ezekre a nagytermelőkre anyagilag és szavazatok szintjén is, így jóval nagyobb a lobbierejük. Lengyelországban és Szlovákiában idén választások is lesznek, tesszük hozzá. Az importkorlátozást a szakember nem tartja igazi piacvédelemnek, mivel pár hónapig tart csak, amit a piaci szereplők ki tudnak bekkelni. Szerinte legfeljebb pár nyakas gazda hiszi azt el Nagy István agrárminiszternek, hogy visszatér majd a 140 forintos kilós ár, de a többség józanul gondolkodik, és számítanak arra, hogy a kormány lépése vissza fog ütni.

Ukrán búzából olasz pasta

Sokkal nagyobb problémák vannak most annál, mint hogy mennyivel vitte le az árat az ukrán gabona. Azáltal, hogy a magyar termelők ősszel ráültek a gabonájukra és várták, hogy még magasabb legyen az ár, számos exportpiacot elveszítettek. Ezeket a régi, bevált piacokat, így az olaszt is, végül az olcsó ukrán gabona telítette meg.

Az igazi gondot a magas takarmányárak okozták az állattartásban: sokan be is zárták az üzletet vagy radikálisan csökkentették az állományukat. A mostani árszinttel lehetne már rentábilisan állatot tartani, az előző években azonban csak veszteséget termeltek. A helyzetet a teljes ágazati spektrumra rálátó forrásunk így foglalta össze:

„Kapzsiságukban végignézték a takarmányt termelő parasztok, hogy az állattartó szomszéd bezárja az telepét a magas takarmányárak miatt. Most meg sírnak, hogy nincs kinek eladni jó áron a raktáron lévő termésüket. Amikor tárgyalok velük, nyiladozik a bicska a zsebemben és legszívesebben az arcukba vágnám ezt, de az üzleti kapcsolat miatt nem tehetem. Tavaly a betakarítás után igen nagy haszonnal lehetett volna kiszállni, most viszont kövér bukták vannak.”

Az elmúlt évek magas árai miatt a sertéságazatban a német, a tojás- és baromfi ágazatban a lengyel importnyomás is komoly fejtörést okoz a termelőknek. A hullámzó kereslet (az árstopok miatt előrehozott vásárlás) mellett a madárinfluenza és a sertéspestis is szorongatja a magyar állattartókat.

Az ukrán gabonaimport miatt gerjesztett médiafelhajtásra és az áru minőségével kapcsolatos információkra, miszerint az EU-ban betiltott növényvédőszerek maradványait és génmódosított tételeket is találtak az ukrán importkukoricában, azt mondta a forrásunk, hogy mivel évtizedek óta jön Ukrajnából áru, ezért évtizedek óta vizsgálja azt a NÉBIH, és ezek a problémák a tételeknek csupán elhanyagolható részét érintik. Az elmúlt időszakban behozott 1,5 millió tonna ukrán kukoricából 19 tonnában találtak szennyezést – az ellenőrzés nem szúrópróbaszerű, minden tételből vesznek mintát. A hazai takarmánypiacon egyébként is jelen van már a brazil meg az argentin génmódosított szójadara, és a kutyát nem érdekli. Nemcsak a betiltott növényvédőszer a fontos, hanem a szermaradványok engedélyezett határértéke is: a magyar paraszt is két-háromszorosát szórja ki a földjére a megengedett mennyiségnek, ha azt látja, hogy bajban lesz a termés.

Miért drága a kenyér, ha olcsó a gabona?

Mert a malmok jóideig a tavalyi, kilónkénti 140 forintos búzából őrölték a lisztet, a pékek rekordmagas energiaárak mellett sütötték a kenyeret, a kiskereskedők pedig az ársapkás termékeken elkönyvelt veszteségüket a legjobban fogyó termékeik árának emelésével kompenzálták. A magas kenyérár nem is fog változni egyhamar, mert volt olyan malom, ami még tavaly októberben feltöltötte a raktárait a magas áron, mert úgy spekuláltak, hogy még tovább fog nőni az ár. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy búzából telített a piac, de kukoricából nagy igény van a behozatalra.  

Egy átlagos évben a 4,5-5 millió tonna az éves kukoricafelhasználás Magyarországon. Tavaly nem egészen 3 millió tonna termett, és sok helyen nagymértékű aflatoxinszennyezés (a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes, rákkeltő gombaméreg, amelyet a penészgombák termelnek) is megjelent a magyar termésben. Tehát a kukorica iránti kereslet jóval magasabb volt, mint a megtermelt mennyiség, így az idei szezonban jelentős importra szorul az ország, ami nem egy szokványos piaci szituáció, magyarázza egy nemzetközi gabonapiacon évek óta jelen lévő árutőzsdei bróker.

Miközben a magyar termelők arra vártak, hogy majd a rossz termés miatt akár a 200 forintos kilónkénti árat is eléri az árszint, mindenhonnan ide áramlott a kukorica Szerbiából, Szlovákiából, Lengyelországból. Ukrajnában a hagyományos szállítási csatornák háború okozta bedugulása miatt olyan nagy lett a piaci nyomás, mint egy kuktában, és csak idő kérdése volt, hogy a gőz utat találjon magának. Ez azt eredményezte, hogy vasúton a magyar piacra is érkezett közel 1,5 millió tonna ukrán kukorica a feldolgozók és állattartók legnagyobb örömére, pláne mivel a vámkezelés költségén kívül más már nem terheli az ukrajnai származású terményt. A nagy feldolgozók és multicégek pillanatok alatt építették ki az új csatornáikat a beszerzésre a régiós piacon, a magyar termelők pedig hoppon maradtak a feltankolt raktáraikkal.

Új migrációs hullám?

Az ukrán gabona tengeri szállítási útját garantáló orosz-ukrán-török deal az árutőzsdei bróker szerint sem tudta tökéletesen beváltani a hozzá fűzött reményeket. A tengeri út szűk, lassan jönnek ki a hajók, a háború elején még ez sem volt, így az alternatív csatornák gyorsan kiépültek, a dél-dunai kikötők infrastruktúrát bővítettek. Ez segítség ugyan a világpiacnak és enyhíti a krízist, de a török vizsgálatok miatt lassabbak a hajók, és a folyami logisztikai díjak is nagyon megdrágultak. Ráadásul maga a megállapodás is veszélybe került a héten, hiszen Oroszország annak felmondásával fenyegetőzik, ha az agrártermékeire is szankciót vetne ki az EU.

Az ukrán gabona elsődleges felvevőpiaca eredetileg Afrikában és a Közel-Keleten lenne, ahol az ukrán gabona hiánya miatt már komolyan érezhető az élelmiszerinfláció. Eléggé valószínű, hogy amennyiben a nemzetközi közösség nem képes kezelni a helyzetet, éhínség lesz számos országban, ami újabb migrációs válságot indíthat el Európa felé az év javarészében az egyik leginkább érintett országban élő szakértő szerint. Ezt különböző ENSZ-intézmények jelentései is alátámasztják. A gabonabróker optimistább, szerinte az érintett országokban is meg fogják érezni a mostani árcsökkenést, hiszen a jelenlegi magas ár oka az, hogy ott is mindenki bevásárolt drága áruból. A gabonapiac egy határidős piac, sokan most a régebbi drága szerződéseiket fogyasztják, amint ezek kifutnak, lesz egy lefelé tartó trend és remélhetőleg nem fog eszkalálódni a közel-keleti éhínség.

A hangsúly a remélhetőleg szón van.

Ha olvasnál még ilyet fizess elő a Gemistre!

[gregpostok]

Egy kis bulvár

[sronti]

Annyira szép, ahogy a melegházasságos threadben is rögtön megjelentek a talpnyalók, akik azonnal a védelmére keltek a szegény hivatalnokoknak mint valami rosszul megírt fasizmusszatirában. <3

(nem fogom idereblogolni őket, absztrakcióként sokkal érdekesebbek, mint a valós reblogjaik.)

[harmincnaposiraskihivas]

3. nap

Egy emlékről…

2014 volt. Nyár. A nap csodásan sütött.

Megbeszéltük hogy találkozunk. Ő jön el értem és a gyerekért és együtt csinálunk valamit.

Előző este már tudtam hogy holnap nagy nap lesz. Izgultam… olyan kislányosan.

Tervezettem magamban, hogy mit vegyek fel és gondolkodtam miről is fogunk beszélgetni,

ugyanakkor féltem is. Már jó ideje nem ismertem meg senkit sem. Mi van ha teljesen más személyiség mint én és nem passzolunk egymáshoz (ezek full hamar kijönnek)?? De ugyanakkor kiváncsi is voltam. Milyen lehet ő? Telefonon keresztül hallottam eddig csak a hangját- megjegyzem tetszett az orgánuma- kellemes és nyugtató volt.

Milyen benyomást is keltek majd… mi lesz ha nem tetszem neki? Mi lesz ha nekem nem tetszik? Ilyen gondolatokkal próbáltam elaludni hajnali fél egykor… Tudtam hogy délelőtt tízkor találkozunk a vasútállomásnál…

Reggel van. A reggeli rutin után elkezdtem készülni. Elővettem egy nagy halom ruhát a szekrényből és a megszállottan próbálgatni kezdtem a szekrényen lévő tükör előtt. A gondolataim csapongtak és nem tudtam mit is gondoljak.

Hitelen azt éreztem hogy megírom neki hogy ez nem fog menni. Aztán gondolkodtam, hogy ezt nem tehetem vele hiszen utazott azért hogy lásson, időt áldozott azért hogy megismerjük egymást, meg különben is én nem az az ember vagyok aki csak úgy hátat fordít és elmegy… Gondolozz már te lány! Hiszen te erős vagy okos kedves és nem az a típus aki megijed. Menj csak szépen el és érezd jól magad…

Ilyen gondolatokkal tele indultam el az állomásra megismerni őt… Tudtam, hogy neki sem lesz egyszerű… Mi járhat a fejében? Milyen lesz az első benyomás?

Aztán ahogy egyre jobban közeledtem az állomáshoz ( csak két utcányi távolság) éreztem magamon hogy most már nincs visszaút, ő is biztosan zavart lesz és biztosan fél is. Nem nem a pasik nem félnek, ő nem fél. Erős és bátor és vagány és jófej és kedves lesz. Egy igazi macsó. Egy ilyen pasinak nincs mitől félnie.

Màr a sarkon álltam mikor éreztem hogy na most vagy soha. S kis fehér ruhámban átsétáltam karomon a hordozóval és a vállamon a gyerek táskájával a túloldalra.

Ahogy átértem abban a pillanatban éreztem egy kedves és boldog érzést.

Aztán megérkezett ő a fehér autóval és megváltozott minden… elkezdődött eddig életem legnagyobb legszebb és legboldogabb kalandja….

Találkoztam az igazival.

#30nap #twitter #kihivas #x

[varyamw]

"Felém fordult, én pedig visszabújtam a fatörzs mögé. Szívem kalapált, mintha ki akarna ugrani a helyéről. Pár másodperc múlva összeszedtem magamat és óvatosan kiléptem fedezékemből. Fegyvereimet nem tettem el, de leengedtem kezeimet, hogy lássa, nem akarok támadni.Arckifejezéséből ítélve, ő sem értette a helyzetet. Jobban szemügyre vettem, és a lélegzetem is elállt. Még soha nem találkoztam ilyen gyönyörű szempárral. Mintha csak az álmaimban szereplő lángok keltek volna életre bennük."

Wattpadon olvasható!

#fantasy #fantasy books #fantasy art #fantasy writer #wattpad #magyar történet #magyarwattpad #magyarkönyv #wattpadstory #fantasy romance #elf #ork #tünde #tündér #szerelem #misztikum #mágia #istenek #varázslat #harc #könyv #olvassbele #olvass #ingyenkönyv

[bukovskikaroly]

A semmi keresése (vol. 6.)

Százhalombatta méltán elfeledett történelméből, második rész:

Párkány és Tokmány vezérek a törzsükkel (5 ill. 4 fő) késve keltek át a hágón, így már nem maradt fasza hely nekik a medencében. (lásd: másnapos letámolygás a wellness-be, de akkorra már tele van fingva a jacuzzi.)

( a történelmi hűség kedvéért megjegyzendő, hogy az átsompolygás során Párkány vezér a következő megjegyzést tette: “ bazmeg, ez szoros lesz.”)

Tokmányt (cimboráinak csak Töki) és csatolt részeit, az ősi magyar nevén Egykurvanagyfolyóaholsokaszúnyog partjánt telepítették le, ahogy többnyire kardhalra horgásztak. ( a fogási naplóban rendre a nulla (0) szám szerepelt.)

Vele szemben, a másik oldalon, meg Párkányék szoptak fűnyírás közben a kurva sok kicsi dombbal.

[what-was-i-supposed-to-do]

Azt érzem kicsúszik a talaj a lábam alól és többé nem én irányítok. Az érzéseim, gondolataim önálló életre keltek és bizonytalanságot ébresztenek olyan helyen ahol eddig nyugalmat es biztonságot éreztem.

#magyar #szeretlek #hianyzol #erzesek #bizonytalanság #gondolatok

[csacskamacskamocska]

Senki sem várt

Egy kissé önsajnálós este volt a tegnapi, hagytam is leülepedni. (A házvásárlós konklúziós a következő poszt lesz majd) Azzal nincs semmi baj, hogy senki sem várt itthon. Elég rég óta élek egyedül, hogy kitörlődjön már a lelkemből az automatizmus, hogy köszönök vagy valaki rámörül amikor megjöttem, vagy kiveszi a kezemből a cuccot. A kutyáknak szoktam köszönni, de amúgy ezzel a kutya dologgal úgy van, hogy bár imádom őket, de nem helyettesítik az embereket. Kutyák. Cukik. De nem hoztam nekik ajándékot. Még a kocsiban sírtam egy kis visszafogottat miután felhívtam a lányomat, hogy majd hazaérünk segítsen felcuccolni, mert rengeteg a táskám. Azt nem mondtam neki, hogy az ajándékcsomagok miatt lett ilyen sok, mert az milyen már. Hát, ő nincs otthon, elment az öccséhez és nem is jön haza csak majd napok múlva. Jóóó. Nyomorultul éreztem magam és rájöttem, hogy attól érzem magam nyomorultul, hogy a lányom egy nappal korábban megkérdezte, hogy mikor jövök haza. Mondtam neki, hogy későn, 10-11 között. És én azt hittem, hogy azért kérdezi, mert vár, akarja tudni, hogy meddig kell fennmaradnia, vagy mikorra kelle hazajönnie, mert hiányzom, szeretne már beszélni velem, meghallgatni, hogy mi van a házakkal. Persze nem gondoltam én ezt olyan drámaian hatalmas nagy hiányzásnak, csak olyan kicsi, dejóhogymáritthonelérhetővagy hiányzásra gondoltam. Mert nekem az egész háznézős nyaralás alatt csak 4 ember járt a fejemben. Hogy velük mi van, nekik mi tetszene, mit vigyek ajándékba, szülinapra. Ha mondta volna, hogy azért kérdezi, hogy mikor érek haza mert elmenne, akkor semmi baj sincs. A kutyák miatt igyekszünk összehangolni az életünket, hogy ne legyenek sokat egyedül. De nem mondta. És így bennem lett egy gondolat, hogy miattam kérdezi. Aztán a kocsiban azért bőgtem, mert ráébredtem, hogy bennem mindig van egy ilyen kis reményteljes gondolat, hogy miattam kérdezik, hogy valami hogy legyen. De nem. Ez a 4 ember sosem miattam kérdezi. A számomra legfontosabb 4 ember sosem miattam kérdezi.

Próbáltam túljutni az önsajnálaton, ráadásul várt egy teli mosogató, szóval azért csak vártak. Az is a baj, hogy ilyenkor, ha magamra nézek, akkor szánalmasnak látom magam. Azt ahogy tele van a lelkem velük és amennyire ők velem nem törődnek. Gondolom, nem rosszból. Nem azért mert nem szeretnek egyáltalán, hanem faszom tudja. Persze, van egy olyan dolog, hogy ők érezhetik úgy, hogy dehát így is körülöttem forog a világ, pusztán az aktív létezés miatt. Mert csinálgatom a dolgaimat, vannak terveim, azt elmondom másoknak, mert vannak hatások ami alól nem tudják kivonni magukat akkor sem, ha nem kérek segítséget, ha nincs dolguk az én dolgaimmal. De valójában..., a valóság az, hogy küzdelem volt ez az egy hét is és jó lett volna a családba megérkezni vagy, ha Logan megkérdezi, hogy na, biztonságban hazaértetek? Az elvárások Logan azt mondta nemrégiben, hogy amikor elmondom, hogy mire vágyom, akkor az elvárásaimmal lelkiismeretfurdalást keltek a másikban. Akkor mit kell csinálni? Várni amíg milliárdból az egy rámtalál, aki magától is adja?

Szóval jöttem az ajándékokkal, csupa olyan ami elfogy, eltűnik, továbbajándékozható (nem nyomasztanék senkit olyasmivel amit aztán teszeget és bosszankodik rajta) és lette egy olyan kurvaszar érzésem, hogy mennyire nincs senkim valójában. Hogy csak azt hiszem, hogy van. De csak egy illúzió. Ez a gyanú, hogy csak illúzióim vannak dolgokról, ez sajnos máskor is nyomaszt. Aztán írt az egyik haverom, aztán egy barátnőm, hogy majd beszéljünk mindenképpen... Szóval itt állok és fogalmam sincs róla, hogy jogosan vagyok-e szomorú. Meg persze már nem vagyok, mert van több évtizednyi gyakorlatom benne, hogy eltemessem a szomorúságaimat és belekapaszkodjak bármibe. Egy gondolatba, reménybe, amivel átverem magam, aztán folytatódik a végtelen ciklus.

#hazaérkezés #szomorúság #senki sem vár #illúzió #elvárás #kapcsolatok #07-17

[prodigalson-world]

Kettőség van bennem.

Mennék én de te visszatartasz, már megint....

Ahogy a gyermek dacolva, csapkodva mondja, hogy:" Ne, nem akarom!" Úgy én is ezt a fajta viselkedést tanúsítom. Lehet én is gyermek vagyok? Lehet csak gyermek lelkű ember ki tüskés kabátot húz a láva olvasztó melegben. Lehet az a kabát sok lesz, melegem lesz, és túl tüskés, hisz kitudja, ki akar majd engem megölellni újra, úgy mint az nap? Lehet túl reagálom és az a természet nem is olyan hideg mely oly ridegnek tűnt számomra, lehet egy jó dolog de néha elbújok a füst mögé, amit a tüdőm présel ki önnön magából, hisz erre utasítottam de engem ki, hogy ezeket a dolgokat csináljam? Előttem pajzs, hátam mögött szemek, így élem mindennapjaimat de miért? Miért kell így? Nem kell félni, hányszor mondom magamnak, hogy az ágy alatt nincsen szörny, csak tükör, látom magamban azt akitől félek, a szerelmet. Félek tőle hisz bántott, persze én mentem bele, hogy a rózsás udvaron lévő bimbók kihajtsanak és ki keltek, mert akartam, akartam, hogy az a bizonyos érintés elég mélyen legyen, testem legmélyén, talán lelkem mélyén is....

Bele nézek az emberek szemébe és látom, hogy látnak, elveszek a szeme bogarában és nem találok ki, minden szem szép de legszebb.... a legszebb az amelyik lát és érzem, ahogy simogat, végig a testemen. Lehet kék, barna vagy akár zöld.... nincs még egy szem pár mint azok akik látnak engem, és ez jó, asszem.... Látni foglak és ha meglátlak úgy akarok bele nézni a szemeidbe, hogy igen, én vagyok az, és remélem az ördög szemeit látod majd a szemeim helyén, vörös és fekete, néha néha már túlzottan véres. Bízok benne, hogy rám nézel egyszer, és akkor.... akkor minden rám lesz írva, hogy mennyire szánalmasnak tartalak, szégyen rám, hogy védtelek, szégyen rám, hogy küzdöttem érted olyan emberek ellen akik csak jót akartak, persze nem neked.... az csak én voltam mégis azt mondtad, hogy az ajtó ott....

Mindig mondtad, hogy nem érted, hogy lehet haragudni emberekre, miért szánni rá időt? Igazad volt, én bánom azt, hogy szántam rád időt, na de nem a haragból.... az most van, és igenis oda szúrók ahova fáj, mert nekem ez kell, és te már soha többet, nem akarlak látni mosolyogni, vagy szomorúnak látni, nem akarlak egyáltalán látni, szégyellem, hogy mit tettem érted.... és te mit tettél velem.... és te ezt nem szégyelled, pofátlanság, undorító viselkedés forma, szörnyű vagy, remélem tudod. Egészemből egy rész voltál de ezt a részt már levágtam és új nőtt, egy jobb én. Jobb, hisz nem vagy benne. Kedves voltam hozzád de ezek után ne reméljük, hogy az leszek.

After dark....

[al-qaady]

✊

#edm #music #soundcloud #goodvibes #hardstyle

[random-gondolataim]

2 éve rám írt egy fiú instán

Mindketten barátokat akartunk szerezni és el is kezdtünk beszélgetni. Aztán áttértünk snapchatre, pillanatok alatt beleszerettem.

Nagyjából 1 hónapig írkáltunk egymásnak, majd egyre kevesebbet beszéltünk, végül már egyikőnk sem írt semmit.

2 hete elküldtem neki egy snapet miért ne alapon. Válaszolt:

"Te ki vagy? Látom beszéltünk, de nem emlékszem rád"

"Hát, régen jóban voltunk" (utólag már bánom, hogy válaszoltam:/)

"Lehetünk újra jóban?"

*a pillangók életre keltek a hasamban*

Erre nem tudtam mit válaszoljak, erre a pillanatra vártam már másfél éve, így hát végül azt válaszoltam neki, hogy:

"Ha szeretnéd, persze"

Ekkor elkezdtünk újra beszélgetni.

Bevallotta, hogy tetszettem neki, szivecskéket küldött, és olyan cukin írt, hogy újra bele szerettem. Be is állítottam őt háttérképnek. Én hülye el is hittem, hogy ő is szeret. Még én is küldtem neki magamról képet, ami nálam nagy dolog, és azt mondta szép vagyok.

[nagyon nehezen bízok meg emberekben, így hát képet sem küldtem magamról senkinek, neki viszont egyből]

Aztán mint minden "csoda", ez is 3 napig tartott... Megint egyre kevesebbet beszéltünk, szinte csak én írtam, míg végül azt éreztem, hogy nem akar velem beszélni, úgyhogy nem írtam többet és ő se nekem. Őszintén hiányzott és ez annyira meghülyített, hogy kitaláltam, hogy a legjobb barátnőm írjon rá, hogy látta, hogy ő a háttérképem, hátha erre reagál valamit. Reagált is, csak nem úgy, ahogy én azt elkézeltem. Először azt mondta, hogy nem tudja ki vagyok, majd ezt írta a barátnőmnek:

"azt vagod, hogy igy nez ki?"

*egy kép rólam*

"☠️☠️☠️"

Egyszóval lerondázott. Ez teljesen összetört. Napokig bőgtem, mert hittem neki, bele mentem ebbe a kis játszmába, hagytam, hogy belerángasson. Erre összevesztek a barátnőmmel, és közölte, hogy amúgy is neki van barátnője. Puff még egy fájdalmas pont. Annyira megbántam, hogy ráírt a barátnőm, hogy ráírtam a fiúra, hogy bocsánatot kérjek. Egyszerűen nem bírtam megállni, muszáj voltam neki írni. Ő azt hiszi, nem tudom mit beszéltek, pedig pontosan tudom. Láttam. És azt hiszi még mindig játszadozhat velem.

Azóta se írtam neki semmit.

Én csak azt nem értem, hogy miért jó a fiúknak az érzéseinkkel játszani. Miért küldött szivecskéket, miért volt velem ilyen kedves? Hogy összezavarjon? Sikerült is neki..

Itt lenne a történet vége, köszönöm, ha elolvastad<3

#szerelem #szépség #bizalom #trust issues #sad story #szomorú történet #hiányzik #M #fiú

[madarashirek]

Egy miskolci lakás ablakában keltek ki a rigófiókák – fotókon a folyamat – Borsod24

#madár #madarak #madarashírek

[unatkozorobotok]

Mamaia az új Miami

#napiromán