Tumgik
#ferde lett :(
egygizdanaploja · 2 years
Photo
Tumblr media
2022.06.19.
brighton beach
30 notes · View notes
andrew0807 · 1 year
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Esti játék! Az egyedi váltókarra illene valami egyedi gomb is, szóval rápróbáltam erre is. Valószínű nem ez lesz ami a Zsiguliba kerül (lehet megkapja a Panda just for fun), mert oda picit másmilyet tervezek, csak kíváncsi volta, hogy házi körülmények között mit lehet kihozni. Kunyiztam hát egy kis faanyagot kísérletezni. A sötét cseresznye, a világos juhar. Jó, hát a fullos gombok mahagóniból és bükkből vannak, de jelen esetben ez is ellátja a feladatát. 
Hogy minél kevesebbet kelljen csiszolni csináltam rétegenként körbe 1mm-rel nagyobb túlméretes köröket, majd egy 30-as mdf.ből vágtam egy 45mm-es félkört. Annak a belsejébe ment a 120-as papír. A ki kivágás a tengelynek kell, hogy szépen odaférjen a sablon az aljához is. A tengely sima 6-os tőcsavar. Szerintem még az Öreglány légszűrőház lefogatójából maradt meg egy plusz. Alul megfúrtam 5,5-tel a gombot és nyersen belehajtottam. Kissé ferde lett a kézi fúrás miatt, de úgy is össze kellett csiszolni. 
Sajnos a 120-as papír kicsit nagyot harapott, így a 43mm-es tervezett méret helyett(ekkora a gyárI), 40mm lett. Holnap lecsiszolom az alját és kap egy menetes betétet (tessauer). Utána már csak a felületkezelés marad. A feladat elérte célját. Az eszközök használhatóak, csak óvatosabban kell vele bánni.
(sokat elmond, hogy mennyire rá voltam pörögve a projektre, hogy a 24 órás száradás helyett másfél órával később már a gépben pörgött a nyers forma.
7 notes · View notes
Note
Kicsit “melyik a kedvenc gyereked”-re hajazó kérdés, de melyik fotóid állnak hozzád a legközelebb?
mármint a gizdásokra gondolsz? egyszer, évekkel ezelőtt nekiálltam kiválogatni az *összes* addig készült fényképem (rengeteg), hogy csak a legjobbakat felrakom majd ide (oda?), meg egy külön instára... na hát azóta is válogatok, cserébe majdnem minden új képem posztolom. még a rosszakat is. aztán néha meglepődök, hogy valakinek az lett a kedvence, és akkor örülök, hogy nem tartottam végül titokban. és egy kicsit én is jobban megszeretem. pedig van bennem egy csipetnyi perfekcionizmus.
egyébként friss (néhány hónapos) aranyszabály, hogy amit ide átrebloggolok, az általában közel áll hozzám, de főleg azért, mert esztétikai boldogságot okoz.
tényleg a legtöbb képem szeretem, de ha arra lennél kíváncsi, hogy most, érzelmileg, melyikhez kötődöm a leginkább, akkor itt egy link:
azt mondjuk nem fogom elmesélni, hogy miért épp ez, hosszú történet, és nem is publikus, de ehhez fűz a legtöbb, legmélyebb érzés.
milyen érdekes, hogy pont egy ferde, elmosódott kép...
most mondd meg!
ennyit a perfekcionizmusomról.
4 notes · View notes
frankplads · 2 months
Text
Les Alex Iversens eksepsjonelt gode analyse av dagens situasjon i forhold til «blasfemi» og en økende grad av islamisme:
I dag er det ni år siden brødrene Kouachi stormet inn i kontorene til satiremagasinet Charlie Hebdo i Paris med automatvåpen i hendene. På vei inn ropte de: "Hvor er Charb?", og mente Charlie Hebdos sjefredaktør, Stéphane Charbonnier. De fant Charb, som ofte hadde sagt at han "foretrakk å dø stående fremfor å leve på knærne", og drepte ham - sammen med hans livvakt og ti andre mennesker. Noen mener fremdeles at Charb og de andre betalte med livet for å ha publisert krenkende tegninger av en profet. Det er ikke bare feil; det er å underkaste seg terroristenes narrativ og overføre skylden på ofrene selv. Sannheten er at Charb og de andre døde for å ha forsvart en idé: Retten til å kritisere religiøse dogmer og alle andre ideologiske tvangstanker som undertrykker og holder mennesker nede.
Det kan i disse dager være verdt å minne om at den ene av terroristene, rett etter angrepet på Charlie Hebdo, tok seg til et kosher-supermarked der han drepte fire jødiske menn og holdt femten andre som gisler. Beleiringen tok først slutt da politiet stormet supermarkedet og drepte han. Terroristene hatet ikke bare karikaturer - de hatet også jøder.
Terroristene som slaktet Charb og de andre på Charlie Hebdo denne dagen for ni år siden, representerer en intolerant og åndsformørket vekkelse som hater alt Vesten står for. I møte med en slik trussel skulle man tro det var lett å samle seg og stå sammen om å forsvare de mest fundamentale rettighetene demokratiet er tuftet på - ytringsfriheten fremst blant dem. Slik har det ikke gått. Det har tvert imot splittet oss mer.
Det er nok å minne om at Danmark - av alle land, og som etter sine erfaringer med karikaturtegningene for snart 20 år siden burde vite bedre - på tampen av 2023, innførte en blasfemiparagraf for å beskytte krenkelser av Koranen. Denne "koranloven" er en skamplett, og den er farlig. I praksis har Danmark gitt "kalifatet» vetorett, og de har underkastet seg de samme mørke kreftene som sto bak angrepet på Charlie Hebdo. Det farlige er selvfølgelig at dette bare åpner døren for mer utpressing fra fundamentalistiske religiøse krefter som forakter våre frihetsverdier.
Zineb El Rhazoui, som overlevde attentatet fordi hun ikke var på jobb denne dagen for ni år siden, har sagt: “The right to blasphemy marks exactly the boundary between barbarism and civilisation.” Det har hun fremdeles rett i.I det siste nummeret av Charlie Hebdo bekymrer den nåværende sjefredaktøren, Laurent "Riss" Sourisseau, seg i en leder for at den yngste generasjonen er i ferd med å forkaste sentrale liberale verdier. Han skriver blant annet:
"Det er snart ti år siden Charlie ble offer for terrorisme, og Frankrike oppdaget hvor stort dette fenomenet er gjennom en rekke blodige angrep. Siden den gang har vi gått oss vill i tolkninger for å forstå årsakene. Men fortsatt gjenstår ett urovekkende spørsmål som vi ikke har fått noe klart svar på: Hvorfor er så mange unge mennesker involvert i disse terroraksjonene? Vi kunne legge til: Hvorfor svarer ungdomsskoleelever, på spørsmål om hva de synes om drapene på Samuel Paty eller Dominique Bernard, at "de fortjente det og burde ikke ha gjort det de gjorde"? Akkurat som Charlie i sin tid.For noen unge mennesker er det å publisere karikaturtegninger av profeten, å kommentere dem i undervisningen, eller å undervise i historie på en offentlig videregående skole, grunn nok til å bli myrdet. Hva er det som har skjedd i løpet av en eller to generasjoner som gjør at unge mennesker ikke blir mer krenket av denne typen angrep?
Meningsmålinger har vist at de er fiendtlig innstilt til verdier som sekularisme, som de mener begrenser religionsfriheten. Hvordan kan de tro at religionen står over alt annet og at ingenting skal krenke den? Er denne generasjonen klar over hva et religiøst samfunn egentlig er? [...]
Paradoksalt nok har vestlige samfunn, ved å frigjøre seg fra religionens klør, gjort den abstrakt i de yngstes øyne, som innbiller seg at troen kan praktiseres på samme måte som fotball eller videospill: en frihet like ufarlig som alle andre.
Deres forhold til Gud, karakterisert av en naiv velvilje, ser ut til å være preget av en overdreven moralisme, der woke-bevegelsen er et eksempel. Deres moralske krav er ikke lenger rettet mot religiøse dogmer og deres antatte profeter, men mot ytringsfriheten og den kreative friheten, spesielt når den utøves uten tabuer i kunsten, filmen eller litteraturen. Kunsten har blitt hovedmålet for deres moralisme, mens de samtidig har gjort det åndelige til en helligdom som det kan være dødelig å krenke.
Gud og hans tilhengere er igjen blitt uangripelige, mens narren, bråkmakerne, kunstnerne og andre kreative krefter mistenkes å være i djevelens tjeneste. Det er en underlig generasjon. Hvor mange katastrofer vil være nødvendig for at de skal bli bevisst på den åndelige og ideologiske blindveien de har forvillet seg inn på?"
Det siste er et godt spørsmål jeg ikke har noe svar på. Men, jeg er ganske sikker på dette: Vi fortjener bare å beholde de frihetene vi er villige til å forsvare. Bøyer vi nakken i møtet med den dogmatiske intoleransen, i frykt og/eller bekvemmelighet, fordi vi tror det skal få de ubehagelige konfliktene til å forsvinne, har vi til slutt bare oss selv å takke når de frihetene vi trodde var selvfølgelige ikke er der mer.
[Oversettelse fra fransk med hjelp av Deep-L/Chat-GTP 4]
(Teksten på Charlie Hebdo-coveret, er noe i retning: «Mørketidens retur».)
Originallenke: https://www.facebook.com/alex.iversen/posts/pfbid0MijBdUVL48nQF8ACaXBAqA5RMibLPGXzvoY7idTiBbYCuBpUtszJ9UKf23bN6xJwl
0 notes
gategods · 6 months
Text
4
Tumblr media
Som vi vet, er det ikke alle kumlokk som gjemmer kloakk og ubehageligheter. Denne risten er en beskytter av det urbane unntak; et vaskeekte tre, voksende like opp av fortauet, ganske hardnakket. Naturen går sin gang, også under og blant og midt i menneskets påfunn. Tror vi jorden forsvinner under fortauet vi legger? Tror vi himmelen forsvinner bak skyskraperne vi bygger? Nei, det er godt å kunne minnes på vi inngår i et større system, gjort opp av de samme betingelser og underlagt de samme forordninger som alt annet levende.
Og hvilken staut beskytter har vel ikke dette treet fått! Ser man nøye etter, vil man finne denne slags kummen er fire rister i samme ramme. Dermed kan elementene fjernes en etter en, alt ettersom den urbane gartneren måtte ønske. Det er tvilsomt det er et gammelt objekt, men metallet er vasket av bruk, allerede preget av tiden, skosåler, sykkelhjulene, fru Jenssens trillekoffert, den fulle arkitektstudentens urin en kjølig maikveld, oh shit, en unge i ferd med å droppe isen sin! Farene er mange på et travelt fortau, bybildet er komplekst i så måte. Dette må tas hensyn til når lokkene utvikles.
Derfor også mange av disse lokkene ikke lages i rustfrie metaller, tvert i mot. Flere typer kummer og rister er ment å skulle ruste, liksom for å komme forfallet i forkjøp, ruste på seg en beskyttende kledning for så å kunne sitte og peke nese til tidens saktepasserende forvitringer fra bak sin nyrustede borg. Du får ikke meg så lett, du får ikke meg. Og jeg sier: vel og lykke til deg, staute fortausbeskytter. Du forblir ei oversett, i det minste ikke av oss, vi som går gatene med dedikasjon og mening, vi som fremhever det oversette fordi vi selv er oversette, vi selv er rustne, nedtrampet, stolte. Vi skal utgrunne hele denne byen. Gatevandrerne er ustoppelige.
0 notes
esztiinitalia · 9 months
Text
Az utolsó hetem Firenzében
Július 13-án volt az utolsó vizsgám. Ezzel hivatalosan is vége lett az Erasmusnak. De szerencsére pár nap múlva érkezett a párom és a családja, akikkel egy csodás hetet töltöttünk, utaztunk, jókat ettünk, és erről szeretnék most mesélni.
Hétfő
Már 90%-ban összepakoltam és izgatottan vártam, hogy megérkezzen a család. Helyzetjelentéseket írtak: "már csak 600 km". Lefotóztam a szobámat, a lakást, elbúcsúztam a kisállatoktól és Renatatól, a mexikói lakótársamtól (a főbérlőtől nem) és pikk-pakk kipakoltunk a kisbuszba. Kellett is a hely: egy 8 személyes kisbusszal jöttek, amiből az utolsó 3 ülést kivették, és az volt a csomagtartónk. Így k��nyelmesen elfértünk. Nem messze volt az apartmanunk, ami Fiesolétól 5 perc sétára helyezkedik el, és egy nagyon régi házat alakítottak egy kellemes kis apartmanná galériával. Az étkezőasztal elvileg egy másik középkori ház kapujából lett átalakítva, a padlón pedig itt-ott mélyedések voltak a mi szobánkban, amik miatt nehéz volt közlekedni, mert mindig belecsúsztam. Kőből volt a padló, és a fürdőt a galéria lépcsői alá rejtették el, mintha egy szekrény lenne. Igazán hangulatos volt.
A tulajra, Marielára vártunk egy keveset mielőtt beengedett minket. Leparkolt szabálytalanul, nyitva hagyta az autóját és megkért minket, hogy segítsünk felpakolni. Kedvenc beszélgetésem: Imre: "Itt szabad parkolnunk, jó helyre álltunk?" Mariela: "Nem... vagyis igen, csak ne csinálják amit én".
Felpakoltunk, és Mariela ezer darab törölközőt és ágyneműhuzatot adott, majd felrakatta a párommal a függönyöket, és közben beszélgettük, hogy a fia is Tommaso, de ő sokkal lustább, és nem csinálná ezt soha.
Nagyon jófej néni, csak szétszórt, és mivel nem túl jó az angolja, én beszéltem vele a legtöbbet.
Este egy általa ajánlott étterembe sétáltunk el Fiesoléba. Felfedeztük közben a környéket, a kilátást Firenzére, a kapuval bezárt parkokat. Isteni ételek voltak és egy légkondis helyiségbe kísértek minket. Én citromos tejszínes tésztát ettem, de volt minden más is, pl. szarvasgombás tejszínes tészta, vagy paradicsomos pisztáciás ravioli, meg pizza is. Tiramisuval fejeztük be a vacsorát.
Kedd
Délelőtt sokáig aludtunk Tomival, és meglepődve néztem, hogy senki nincs otthon. Elmentek megnézni az egyik parkot, amit este lezárva találtunk, és eljutottak az Archivi Storici dell'Unione Europeahoz, melyhez cédrusfákkal körbeültetett hosszú út vezetett. Azt mesélték, hogy gyönyörű liliomtavuk van, és hogy utólag még jobban is tetszett nekik, mint a Boboli kert.
Ebédre paradicsomos tonhalas tésztát ettünk, és autóval elindultunk a belvárosba. Imre olyan profin vezetett, hogy ilyet még nem láttam. Teljesen integrálódott az olasz környezetbe, és elnavigálta a gigantikus autónkat a Mercato Centrale melletti parkolóházba. Innen vezettem magunkat a dómhoz, aminek a kupolájába volt jegyünk. Kis nehézségekkel bejutottunk, és egy szűk lépcsősoron kellett felmásznunk a kupoláig. Úgy építették, hogy a belső és a külső réteg között meg ez a szűk folyosó csigalépcsőkkel, és alacsony féltetőkkel. Először belülről tudtuk megnézni a kupolát egy keskeny, üveglappal körbevett folyosón. Alattunk volt a katedrális, mint egy szakadék. Felettünk pedig a poklot ábrázoló freskó. Innen megint felfelé vezetett a lepcsősor a kupola legtetejébe, ahol csodás kilátás várt az egész városra és a toszkán hegyekre.
Lefelé majdnem ugyanazon az útvonalon mentünk le, de szerencsére nem jöttek szembe mások, mert gondoskodnak erről a dolgozók. A ferde toronyban már nem...
Ezután mentünk a Pitti Palotába, ahol már voltam kétszer. Ennek ellenére élveztem nézegetni a képeket, mert sokszor előjött Tomi mitológiai tudása, amivel értelmezni tudtuk a freskókat. Illetve megtaláltuk a divat részleg kiállítását, ami újdonság volt, igaz, annyira nem volt nagy szám szerintünk.
Kicsit fotózkodtunk a Ponte Vecchion, majd visszasétáltunk az autóhoz.
Szerda
Szerdán Pisa és a tengerpart volt a cél. Autóval utaztunk, közben kicsit megismertük az épületek történetét egy útikönyvből, és miután lepakoltuk a táskákat, bemehettünk a ferde toronyba. A tornyot egy hosszú szerkezet tartja a helyén. Mint kiderült, hamar dőlni kezdett a torony mikor elkezdték építeni, ezért kb. 100 évre szüneteltették az építést, majd mikor folytatták, tovább dőlt. Éppen ezért belül van egy tartó szerkezet, amivel kicsit visszahúzták a dőlésszöget, és így a látogatók biztonságosan felmehetnek a tetejére. Csakhogy rohadtul csúszós a kő amiből épült, és a kitaposott lépcsőkön nagyon kell figyelni, ne essen el az ember. Pluszban mindig változik a dőlésük is, és nagyon félelmetes volt felmenni és lejönni, úgy hogy jöttek szemben. Az túlzás, hogy biztonságos. A látvány persze megérte. belül le lehet ülni és egy üvegen keresztül lelátni a torony aljába, kint pedig rácsok mellett lehet megcsodálni a környéket. Vannak haragok is, melyeket fa szerkezetek tartanak.
A katedrálisba is bementünk, ahol a Medici címerek utalták a mennyezetet, sok festmény is volt, de a legérdekesebb a szószék volt.
Később elindultunk Viareggio egy tengerpartjára, Marechiarora esett a választás. A név ne tévesszen meg, nagyon illúzióromboló volt, hogy a partszakasz tele volt szeméttel, pedig fizetős helyre mentünk. Kagylókat gyűjtöttünk, de nem sokat fürödtünk, mert koszos volt a beljebb is a víz. A napágyas. napernyős strandon mellettünk egy olasz apuka szórakoztatta három kisgyerekét. Megállapítottuk, hogy tanítani kéne, ahogy csinálja. :D Zenéket válogattak, táncoltak.
Úgy döntöttünk, hogy a parton vacsorázunk, mert nagyon későn érnénk Firenzébe. Egy random étterembe ültünk be, ahol fenomenális vacsoránk volt. Én tonhalsteaket ettem, amihez sült krumpli volt. A pincér mondta, hogy az olasz étlapot adja, mert az angolon mások az árak... nagyon jófej volt. Tomi 2 személyes rizottót kért, és csodálkozva nézte, ahogy befalja az egészet. Megmondta neki, hogy nem hoz desszertet, mert fel fog robbanni. A tonhalsteakem pedig nagyon friss volt, nyers volt a belseje, és tartósító meg minden egyéb nélkül készült.
Éjfél körül értünk haza Firenzébe.
Csütörtök
Mivel sehová nem foglaltunk jegyet csütörtökre, úgy gondoltuk, megnézzük a Sant'Ambrogio piacot, ott ebédelünk és elmegyünk Cinque Terrére! La Speziában leraktuk az autót, és elvonatoztunk Riomaggioréba a Cinque Terre Expressel. A vonat sokáig alagútban ment, DE A TENGER MELLETT ÁLL MEG MINDIG! Annyira gyönyörű volt! Tátott szájjal néztem körbe. Tényleg olyan, mint a képeken, sőt még jobb! Sétálgattunk kicsit, fotózkodtunk, gyönyörködtünk a kilátásban. Tutira visszamegyek még nyaralni, csak nem főszezonban.
Utána Vernazzába mentünk, ahol egy piac fogadott minket. Egy szuvenírshopban vettem citromos szappant, és egy mini liguriai mogyorókrémet, kíváncsiságból. Fagyiztunk egyet, és lesétáltunk a partra, ahol egy gyerektábor versenyétől harsogott a tér. Sok időt nem töltöttünk itt, mert nagyon sok ember volt, de fenomenális a kilátás a kikötőből a városra!
Ezután Monterossoban szálltunk le a vonatról, ahol van hosszú tengerpart. Nem néztünk nagyon körbe, mert csak fürdeni mentünk. Itt már sokkal jobb volt a víz, felfeküdtem a víz tetejére, és hagytam, hogy dobáljanak a hullámok. A tenger alja kavicsos, de mezitláb sem elviselhetetlen. Amúgy meg nem lehet benne nagyon ácsorogni a hullámok miatt. Hamar mélyült a víz, így aki nem tud úszni (vagy nem elég magas), annak nehézkes lehet a vízben lenni.
Hazafelé benzinkutas melegszendvics volt a vacsora, de az olaszok nem sajnálják a minőségi alapanyagokat, így ez is egy fajta kulináris élmény volt számomra. Mortadella, straciatella és pisztáciadarabok voltak a szemdómban.
Péntek
Piknikkel kezdtük a napot a Boboli Kertben. Mondanom sem kell, sokadjára tértem vissza, és jól jött a helyismeret, mert kicsit későn értünk oda, és utána várt minket az Uffizi. Jól esett megmutatni a kedvenc helyeim a kertben és a kedvenc festményeim az Uffiziben. Elvileg volt egy extra kiállítás mikor mentünk, de nem találtuk meg.
Ebédre nem olasz pizzát ettünk sajnos, mert túl későn értünk ki a galériából, és csak egy véletlenszerű étterembe mentünk enni. Volt egy kis "szabadprogram" amíg a felnőttek elmentek az autóért, és közelebb parkoltak a Dómhoz. A Dómnál találkoztunk, fagyiztunk egyet a Carabéban, és egy konyhai eszközöket áruló boltba is bementünk. Elköszöntem a Dómtól, mert ez volt az utolsó teljes napom a városban. 7 órakor harangszóval köszönt el a város. Tökéletes búcsú.
Bevásároltunk vacsorára, és hazamentünk.
Szombat
Egy nap Gubbioban. A Don Matteo és az Utas és Holdvilág miatt szerettünk volna elmenni Gubbioba, de sokkal többet adott a város, mint gondoltuk volna. A hegyoldalban fekvő középkori város utcáin sétálni legalább olyan varázslatos volt, mint Cinque Terre. Igényes, nyugodt utcák, csak olaszokkal... és magyarokkal! Két magyar családdal is összefutottunk, de más turistákkal nem igazán. Olaszok kirándultak oda rajtunk kívül.
Érkezés után egy fagyival kezdtük azonnal, és annyira isteni volt, hogy megbeszéltük, hazaút előtt eszünk még egyet náluk.
Igyekeztünk a városban elhelyezett térképek alapján sétálgatni, és megnézni minél több fontos helyet. Mivel a hegyoldalban van, ahogy egyre feljebb mentünk, egyre szebb kilátás fogadott minket, de mégis a legszórakoztatóbb dolog a Terence Hill munkájára kitett dedikált fotó, és az egyik étterem elé kiállított asztal és szék volt, ami megjelenik a sorozatban.
A város egyik felén van egy felvonó, ami felvisz a Szent Ubaldo Bazilikához, ami a hely tetején található. Mi úgy döntöttünk, feltúrázunk a bazilikához, és lefelé megyünk a libegővel. Egy jó edzés volt, utána 3 napig izomlázam volt a lábszáramban. Egy helyi bácsi is jött, aki sokkal gyorsabban felért, mint mi. A bazilika mellett van egy kávézó, természetesen az olaszoknál ez nem hiányozhat. Egy luxi esküvőre értünk, de ez nem tartotta vissza a többi embert attól, hogy bemenjen a bazilikába. Mi inkább megvártuk, hogy kijöjjenek, és már kezdődött is a mise, ahol az előbb látott bácsi is ott volt.
Gubbio egyik legnagyobb ünnepe a Festa dei Ceri, amikor a helyiek 3 darab 300 kilós gyertyával felfutnak az általunk is megmászott útvonalon a bazilikába, mindössze 10 perc alatt. A gyertyák ott voltak a templomban, megcsodáltuk azokat is. Egyik évben a hegyoldalra tettek egy lámpákból, valamilyen világításból készült karácsonyfát, amivel rekorderek lettek. Remélem egyszer láthatom ezt is élőben.
A család lelibegett a hegy aljára, én viszont nem mertem. Egy kalitkaszerű, kétszemélyes bigyóban mentek le, amitől ránézésre is rosszul voltam. Tomi visszajött viszont, és együtt lesétáltunk, ismét a bácsi társaságában, akivel pár mondatot beszéltem.
Egy kicsit még járkáltunk a városban, vettünk ajándékokat, fagyiztunk, és hazamentünk.
Vasárnap - Hazaút
Mindenkinél előbb keltem fel. El is mentem inni egy utolsó olasz cappuccinot, és vettem a többieknek frissen töltött étcsokis, nutellás és krémes cornettot. csak hogy tudják mihez viszonítani az Esselungás cornettot. Reggeli után összepakoltunk, és elindultunk haza. Fiesolén át vitt a gps, így vethettem egy utolsó pillantást a városra, ami 5 hónapig az otthonom volt. Tényleg megváltoztatta az életem ez az időszak. Más embernek érzem magam.
Hazafelé Poirot hangoskönyvet és zenét hallgattunk. Csak egyszer álltunk meg egy benzinkutas szendvicsre, majd megállás nélkül utaztunk 6 órán át. Zenéket váltogattunk, és az utolsó 40 percben Irigy Hónaljmirigy mulatós mixet hallgattunk... megérkeztem Magyarországra. És véget ért az időm Firenzében.
0 notes
psykedeliskedikt · 1 year
Text
Kronofobi
jeg er redd for det, for hva som er fremfor foran meg foran deg på landeveien når tåken dekker landskapet solen, ute av synet regndråpene slår ned men likevel er det en ild
brenner og brenner
brenner og brenner
det virker som den aldri vil stoppe kanskje dråpene vil slå ned for evig solen vil ikke snu tåken vil heller ikke lette mens jeg går uvitende inn hva enn som er
der borte
kan ikke engang forestille meg solens varme fjes en het sommerdag den klokkeslagene slo i hjel på sin ferd fram dit vi også skal
ett minutt i går ett sekund i dag en dag i morgen ser jeg ikke ikke ett glimt
jeg er redd for hva jeg ikke vet
0 notes
bdpst24 · 1 year
Text
Pár fokkal több lett - Ferde tájképekkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra a bécsi Leopold Museum
Pár fokkal több lett - Ferde tájképekkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra a bécsi Leopold Museum
A Few Degrees More (Will Turn the World into an Uncomfortable Place) a címe a bécsi Leopold Museum legújabb akciójának, amelynek keretében ferdén lógó tájképekkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra. Klimt, Schiele vagy Koloman Moser festményeit éppen annyi fokkal ferdítették el, ahány fokos felmelegedés a képen ábrázolt helyen várható. Napok óta ferdén lógó képek borzolják a bécsi Leopold…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
mikopet · 1 year
Text
▷ Tips til deg som skal kjøpe hundeskål eller katteskål【2022】
Tumblr media
Se alt Mikopet sitt utstyr til mat og drikke for hund
Se alt Mikopet sitt utstyr til mat og drikke for katt
Hva bør du tenke når du kjøper hunde/katteskål?
Når du handler hundeskål og katteskål, så er det naturlig å vurdere pris, utseende, sikkerhet og holdbarhet. Andre ting som er smart å tenke på er hvor skålen skal brukes og at den er lett å rengjøre. Ikke alle kan ta med hunden eller katten på jobben og ofte må de være hjemme alene i mange timer hver dag. Da kan det være greit å vite hvilke alternativer som finnes. For eksempel så vil em fôrautomat eller vanndispenser være ideel til å distribuere riktig mengde fôr og vann på det tidspunktet du ønsker.
På jakt etter matskål eller vannskål til din hund eller katt? Det kan være fristende å bare velge første og beste alternativ, men husk at skålen er noe kjæledyret ditt skal bruke hver dag, så da kan det være lurt å ha gjort et gjennomtenkt valg.
Hva bør du tenke når du kjøper hundeskål og katteskål?
Når du handler hundeskål og katteskål, så er det naturlig å vurdere pris, utseende, sikkerhet og holdbarhet. Andre ting som er smart å tenke på er hvor skålen skal brukes og at den er lett å rengjøre.
La oss se litt nærmere på hva vi synes er viktigst å vurdere når du velger hundeskål:
Ivareta hunden og kattens sikkerhet
Er det noe du ikke vil gamble med, så er det sikkerhet. «Det er bare en skål», tenker du kanskje. Men det er noen faktorer som kan gjøre en dårlig skål direkte farlig for hunden og katten din:
Enkel å ødelegge
Noen hundeskåler kan fort bli tyggeleken til en liten valp som er i ferd med å få tenner. Om valpen svelger deler av skålen kan den få seriøse mageproblemer – og du kan få en gigantisk veterinærregning.
Bakterier trives
Porøse skåler som lett får riper kan skape grobunn for helseskadelige bakterier.
Vanskelig å vaske
Det er lurt å kjøpe en hundeskål/katteskål som tåler oppvaskmaskin. Da er det stor sjans for å bli kvitt bakteriene.
Sørg for at skålen dekker spesielle behov
Det finnes mange ulike hunde og katteskåler skåler for alle slags mulige behov. Her er noen skåltyper som dekker spesielle behov:
Smale skåler for hunder med lange ører
Lave skåler for lave hunder
«Slow feeders» for hunder som spiser for fort
Skåler med gummi eller silikon under for hunder som dytter hundeskålen rundt i rommet
Hundeskåler på høyt stativ for høye under eller gamle under med leddplager
Tunge hundeskåler for hunder som har en tendens til å velte skålen rundt slik at innholdet havner på gulvet
Sammenleggbare reiseskåler i silikon
Automatisk fòringsmaskin som kan porsjonere ut mat når hunden eller katten er alene hjemme
Fôrautomater for distribusjon av riktig mende mat og til riktig tid
Vanndispensere og drikkefontener med rennende vann for å øke drikkelysten og filterrensing av vannet
Oppvarmede matskåler
Tumblr media
Hundeskåler får juling - velg kvalitet
De fleste mat- og vannskåler får mye juling. Dersom det skal lite til før de ødelegger, er det fare for at hunden din kan svelge en bit av den. Hvis skålen er av et solid materiale, f.eks. rustfritt stål skal det mye til for at den går i stykker. Det kan også være penger å spare på en solid skål, da slipper du å bytte i tide og utide.
Enkel rengjøring er alltid en fordel
Hvis du sjelden rengjør hunde eller katteskålen, vil den etter hvert inneholde bakterier, mugg, sopp og andre baselusker. Det er anbefalt å vaske matskåler daglig med varmt vann og mild såpe. Hvert måltid bør starte med en ren skål. Vannskåler kan vaskes litt sjeldnere, men likevel flere ganger i uka. For at det skal bli minst mulig styr med vasking, bør hundeskålene være enkle å vaske og ha en glatt overflate som ikke møkka fester seg i. Et annet tips er å ha to sett med mat- og vannskåler, slik at du alltid har noe rent stående klart.
Hunder og katter som er hjemme alene mange timer hver dag
Det er bare slik vi alle kan ikke ta med hunden eller katten på jobben, og da blir den værende alene hjemme i mange timer hver dag. Det finnes heldig vis hjelpemidler som kan bidra til en enklere hverdag. Spesielt vil vi anbefale en fôrautomat / matdispenser. Disse kan justeres til å automatisk dosere maten i riktig mengde og til riktig tid i løpet av dagen. De er også ofte utstyrt med stemmeopptak, slik at du kan gi beroligende beskjeder til kjæledyret ditt :)
Tumblr media
En vanndispenser kan også være svært praktisk. En vannskål blir ofte full av matrester og det danner seg organisk belegg i bunnen. vanndispensere inneholder ofte et mye større volum av vann i en lukket beholder, som slippes ut etterhvert som at katten eller hunden din drikker. Dette vil holde vannet rent og du behøver ikke skifte vannet like ofte. Hvis du investerer i en elektrisk vanndispenser eller vannfontene vil vannet også bli sirkulert gjennom et filter for å ytterligere rense. Vannet blir i tillegg rennende og det øker ofte drikkelysten blant hunder og katter.
Tumblr media Tumblr media
Mikopet Best-selling products
Bilbur til hund
Hundebur / hundehus / reise og flybur
Bil og sykkelprodukter til hund
Porter og innhegninger til hund
Utstyr til mat og drikke
👉🏼 Other articles: 📄
Dette er maten du IKKE skal gi til hunden din
8 tips som holder hunden din varm i vinter
7 gode tips til ferske valpeeiere
▷ Tips til deg som skal kjøpe hundeskål eller katteskål【2022】
✅ Kjøpsguide: Velg riktig hundebånd 【hundebånd 2022】
Tips og råd til deg som skal kjøpe regndekken til hund
▷ Slik sikrer du hund i bil, hva sier vegtrafkkloven
Slik renser du ørene til hunden
Gjør det selv: Klipping av klør på hund og katt
Når bør hunder bruke vinterklær?
Julegavetips til hunden
Her er julegavene katten din kommer til å elske!
Halsbånd eller hundesele — hva skal du velge?
▷ Slik forbereder du hunden til skitur【2022】
▷ Utstyrstips til deg som skal på skitur med hund 【2022】
▷ Slik tar du vare på en gammel hund 【2022】
▷ Guide: Slik sikrer du et sunt kosthold for hunden din 【2022】
Tips til deg som skal anskaffe hund nummer to
0 notes
ndav1d42 · 2 years
Text
@pomplamoose kérdését se felejtettem el, csak nem volt ráérés. de ma alig volt munkám, úgyhogy ráérek kilométeres posztot írni róla :D
Tumblr media
hogy hogyan szokták ezt tradícionálisan művelni, arról van egy csomó videó a youtube-on sokkal hozzáértőbb emberektől, én is azokból próbáltam összeszedni hozzá az infókat. azt tudom megmutatni, hogy én hogyan csinálom.
mindenekelőtt van 3D modell az egészről, megtervezek előtte mindent, mi-hogy álljon össze. persze ezt nem veszem azért szentírásnak, mert hiába 20x30mm-es a léc például, lehet, h az egyik felén 29,5mm, és akármilyen pontos akarok lenni, ha a modell alapján mérnék mindent, a végén lehet, h lötyögne/szűk lenne valahol. de azért ad egy támpontot, h mi-hova-hogyan kerül. nameg főleg ebből tudom, h egyáltalán mennyi nyersanyagot kell vennem, és azt hogy tudom minél kevesebb veszteséggel feldarabolni meg felhasználni.
Tumblr media
ez az egész a japán kumiko mintákon alapul, nem én találtam ki, ez adott volt. maga a rács a négyzet alapú, keresztlapolt jigumi. a minta pedig az asanoha (vagy asa-no-ha), azaz a kender levél minta.
a rács 5×20mm-es fenyőlécből van. aránylag olcsó, meg viszonylag szép léceket kapni – mondjuk a Bakosfában (néha az OBI-ban is, de az drágább, meg néha tök szar léceik vannak. annakidején az ágyhoz Dunaharasztiból hoztam egy köteg ilyen lécet biciklin, azok fasza és olcsó lécek voltak!). meg szeretem a fenyőt, könnyű vele dolgozni, jó színe van stb.
aztán vannak mindenféle jigek,amik segítenek minden irányba 90°-ban vágni a léceket, nagyjából a megfelelő hosszra:
Tumblr media
ezt követően jöhet a másik, állítható jig, ami arra jó, hogy pont 45°/22,5°/67,5°-ban tudjam levésni a sarkokat, hogy bepasszoljon a rácsba:
Tumblr media
ez még a könnyebbik része, hogy a nagy átlók meglegyenek (l. fenti kép ferde világos elemei a sötét keretven), mert csak 45°-os metszések kellenek. a trükkösebb része ezután jön: a közel méretre szabott darabok egyik végén a léc mindkét felét levágom 22,5°-osra, ez a hegyes rész megy a háromszög két 45°-os csúcsába.
Tumblr media
a darabkák másik végén kicsit eltolva két 67,5°-os vágást kell ejteni olyan formán, hogy majd a harmadik pici elem befeszítésével egymást tartsák meg végül. itt mérni már nem igazán érdemes, tized milliméterek számítanak... levágom nagyjából a két nagyobb darabot, bepasszítom őket, ha szorulnak, még egyszer vágok róluk, amíg pont jó nem lesz.
Tumblr media
ha túl rövid lett, lötyög... hát akkor az a darab kuka, vagy egy kisebb elemhez még jó lehet.
mivel mindegyik négyzet mérete, ha minimálisan is, de különbözik, az összes elemet egyenként kell vésni, méretre vágni (ha lennének gépeim, talán jobb lenne a helyzet ilyen szempontból). egy négyzetben 7 kis lécdarab van, mindegyiken négy sarkot kell levésni. az 28 vésés négyzetenként. négyzetből a két táblán van 16 db. az 448 vésés. +amit finomhangolni kell még rajtuk. na ezért halad lassan...
ha minden passzol, faragasztóval kerülnek a darabkák a végső helyükre, aztán kap az egész egy réteg bútorolajat is.
valószínűleg egy japán asztalos legalább annyi kivetnivalót találna az egész folyamatban, mint amilyen elborzadva nézné egy olasz séf (vagy egy mamma) a bolognai ragu vagy cacio e pepe készítésemet, akármilyen pontosan próbálnám követni a receptet, de hát nem születtem (sajnos?) japán asztalosnak, 9000 kilométer távból meg ezt tudom összehozni. mindenesetre jól szórakozom!!
34 notes · View notes
troger · 2 years
Text
majdnem grillezett troger lett vacsorára 😳
egy ferde tetőn állva dolgoztam gázzal, a palack a beülőmről lógott, amikor egyszercsak látszólag felgyulladt a nadrágom, és hirtelen nem tudtam, mit is csináljak, csak kiabáltam, hogy hé, és a kezemmel csapkodtam magam körül, mint egy idióta
a kolléga pont látótávolságon kívül volt, először azt hitte, énekelek
végül ő volt az, aki odarohant, belenyúlt a lángba, és elzárta a palackot, amit magam is megtehettem volna, ha nem fagytam volna le teljesen
itt az ideje átismételni a tananyagot a gázpalackokról... :/
5 notes · View notes
andrew0807 · 1 year
Photo
Tumblr media
Hááááát... 10/6 a végeredmény. Túl picit lett, kellene neki egy kis nyak, ferde is lett a fúrás, plusz szintén a fúrás miatt megsérült a lakk, így vissza kellett csiszolni. Kíváncsiságból csak faragszasztóval kentem le, hogy matt legyen, de mégis védje valami a felületet. Azóta van rajta lakk is. Meg kell találnom, hogy mi teszi olyanná, amire tényleg öröm ránézni az utastérben.
1 note · View note
Photo
Tumblr media
Tilfeldige Norske Ord og Uttrykk Random Norwegian Words and Phrases
Just a small collection of words and phrases I’ve recently learnt from various sources. Let me know if there are any mistakes!
å ynde (v1) - å like, å være glad i (to like)
Du ynder å undervurdere meg, jente (You like to underestimate me, girl.)
Jeg ynder alltid å lære nye ting av andre! (I always like learning new things from others!)
det haster (uttrykk, v1) - det må gjøres/trenger oppmerksomhet med en gang (it’s urgent)
Jeg fortalte ham at du er opptatt, men han insisterer det haster. (I told him you’re busy, but he insists it’s urgent)
Jeg har dårlig tid, så hva enn du er i ferd med å si, håper jeg det haster. (I’m in a rush, so whatever you’re about to say, I hope it’s urgent)
tabbe (m) - feil som resultat av dumhet eller tankeløshet (careless/stupid mistake)
Han hadde gjort sin siste tabbe. (He’d made his last mistake)
Tabben kostet laget seieren. (The mistake cost the team the victory)
til tider (uttrykk) - noen ganger (at times)
Hjertet hans hadde til tider vært sterkt nok til å bære dem begge. (His heart had at times been strong enough to carry them both)
De fleste dager har han det bra, men til tider blir sorgen for tungt å bære. (Most days he’s fine, but at times the sorrow can be too much to bear)
å miste forstanden (uttrykk, v1) - å gå fra vettet (to lose one’s mind)
Slik lager du matpakker til barna, uten å miste forstanden. (This is how you make packed lunches for the kids without losing your mind)
Jeg er redd for at jeg mister forstanden. (I’m scared that I’m losing my mind)
å falle i god jord (uttrykk, v2) - å bli gunstig mottatt (to be well-received, to go down well)
Stunten faller ikke i god jord hos overlege. (The stunt didn’t go down well with the GP)
Jeg tror ikke det kommer til å falle i god jord hos huseieren. (I don’t think that’s going to go down well with the landlord)
seiglivet (adj) - vanskelig å drepe eller ta knekken på (tenacious, resilient, persistent)
Det fantes ikke en mer seiglivet familie i hele landet. (There wasn’t a more tenacious family in the entire country)
De håpet de kunne oppklare de seiglivede ryktene om saken på presskonferansen. (They hoped they could clear up the persistent rumours about the case at the press conference)
påviselig (adj) - som lar seg påvise (detectable)
Et stort flertall av de undersøkte fiskene er fri for påviselig plast. (A large majority of the examined fish are free of detectable plastic)
Det var en påviselig økning i blodsukker, men forskerne regnet at det var ubetydelig. (There was a detectable increase in blood glucose, but the scientists calculated it to be insignificant)
nå om dagen (uttrykk) - nå, i disse dager (nowadays)
Nå om dagen er folk flest veldig travle. (Nowadays most people are very busy)
Folk er veldig opptatt av miljøet nå om dagen. (People are very concerned about the environment nowadays)
medgjørlig (adj) - som er lett å ha med å gjøre (compliant)
Han er en svært medgjørlig fyr fordi han er redd for konflikt (He’s a very compliant guy because he’s afraid of conflict)
Du kan vel ikke vente at befolkningen blir medgjørlig! (Surely you can’t be expecting the population to be compliant!)
gjensidig (adj) - som går begge veier, f.eks. en følelse (mutual)
Slapp av - ønsket dere har om å drepe meg er ikke gjensidig (Relax - your desire to kill me isn’t mutual)
Hun var helt knust - hun hadde trodd at følelsen var gjensidig (She was devastated - she’d believed the feeling was mutual)
Vær så snill å fortelle meg om jeg har gjort noen feil!
59 notes · View notes
thedeliblog · 3 years
Text
#153 Ki találta fel a CROOKED GRIND-ot? Mutatjuk.
videó: 03:54 perc
Egy hatalmas újítást hozott a gördeszkás trükkök sorába, de sokan még csak nem ismerik. A crooked grind legalább annyira beégett a deszkázásba, mint az ollie vagy a kickflip. De nem állt meg a sima crooked-nál, kombinációk sorát hozta vele együtt: half cab krooks pop-out, nollie krooks pop-out, stb.
Dan Peterka-nak így olyan hatása volt a gördeszkázásra, ami túlmutat a trükk népszerűségén. Az olyan nagynevű pro-k, mint pl. Eric Koston a karrierjét is szinte a crooked grind variációi köré alapozta. Sokan neki is tulajdonítják ezt az innovációt, bár ezt ő maga is cáfolta. Szóba került még Karl Watson neve is. Ezek a városi legendák is táplálhatták az elnevezés olyan variációit, mint pl. a K-grind (mint Koston-grind). Később a crooked (ferde) grind maradt meg.
Peterka jószerivel egyetlen teljes video része az H-Street 1991-es, Next Generation nyitánya, amiből magunk is meggyőződhetünk, hogy akkoriban ő is jó úton volt a pro deszkás sztárság felé. Bár az H-Street pro-ja lett, ez volt az egyetlen teljes része,. A cég utolsó, 1993-as Lick című videójában már csak néhány trükkel szerepel. De mi történt vele? Saját megfogalmazásában: „Azért hagytam abba a deszkázást, mert nem szerettem volna a jövőben saját magamat bekorlátozni és felcserélni a tanulmányaim lehetőségét az ideig-óráig tartó deszkás pro élettel.”
Dan Peterka ma designer-ként és szabadúszó művészként él és alkot. Munkái számos ismert kortárs galériában megfordultak.
credit: Muckmouth, Jenkem, Chromball Incident, TWS, Wide Walls
1 note · View note
libidomechanica · 3 years
Text
Untitled (“A case that thou art dispossession”)
(A case that thou art dispossession,  or generous dismayd that would not  but die at home: therefore the answerd 
must be declining purple raiment, through  Berlin, Dresden, and pluck the sole  mortal who can teach, what horrid paines 
are skild, and alle þat he ferde  for to cloud of proofe I  may give that heedless oath? The laurell 
leafe, which I no lenger on lyte  lette as her eyes to resign  a mosque so noble, 
Alle þe lorde hym to Kryst. Then  we say, watching thats travellers journey in  a mossy cave, where silence secret 
hair and though on those sweet  eglantine, and hit as meanes shall  I or heart, and my father concentre 
a hidden long ere long stared he ont, and  to þe chaunsel to take  the tyde, and quere-so-euer hit his 
auenture of her back a huge,  dun cupola, like the Pledged chicks  know little earliest twinkle on 
my tomb the tear that a  barre again, and, seeming  year and stranger of death his schalk 
talked. Þat sete on hymseluen, while yet  our souls we love may discompose  that are you were but that her 
home and cruel lovers, and  words shalt there who on Loves empyreal footsteps  worn a path that did I seek,— 
forgetting dark― moved by men of  that most sacred harbour  of my true-love hath lost their doom, that 
they doo shined neuer bring away. Senates  and now and knyȝtly he melez  to his dusky cave again 
as I do her knows that ring  though heroes. For I ran and  therefore, I pray my pain! Come, Madam, ’“tis 
imposture all! Time does cut each strong the  monied speculation)— a mode  of þis chaffer, ȝif ȝe lufed your 
1 note · View note
annie-lang-azurlany · 4 years
Text
Husazdikszázad Bácsi
Mindannyiunknak volt egy kis bűntudata, amikor Huszadikszázad Bácsit beköltöztettük az öregekotthonába, de a szívünk mélyén tudtuk, hogy ebben a korban már nem ránk van igazán szüksége, hanem hozzáértő és gondoskodó történészekre.
De azért szerettük őt, és úgy éreztük, a Karácsony nem lenne igazi nélküle, ezért Huszadikszázad Bácsit hazahoztuk az ünnepekre. A vendégszobában szállásoltuk el, és először  nem is volt semmi baj, de aztán a szakértő felügyelet nélkül egyre rosszabbul kezdett viselkedni. Szenilitásában nem csak hogy nem ismerte fel a gyerekeit, az unokáitól egyenesen dührohamot kapott, alig tudtuk lecsillapítani. Egy alkalommal rajtakaptuk, hogy hosszas kiselőadást tart a macskának egy soha meg nem történt háborúról. Az ételeket nem volt hajlandó megenni, folyamatosan a régi jó konzervkocsonyát hiányolta. December 23-án meztelenül jelent meg az ebédlőasztalnál, mondván, ő a természet gyermeke. Ugyanaznap este tekergetni kezdte a termosztátot, amitől zárlatos lett a kazán, és a lakás hőmérséklete stabil 38 fokra emelkedett. Huszadikszázad Bácsi, amikor kérdőre vontuk emiatt, úgy reagált, hogy ez természetes dolog, és különben is mit nyafogunk, nyáron is ilyen meleg van, és azt is ki lehet bírni.
December 24-én Huszadikszázad Bácsi megpróbált segíteni a főzésben, de annyira már ismertük, hogy a pulykát nem bíztuk rá, mert elégette volna, mint korábban sokszor. Helyette a Baileys bekeverése lett volna a feladata, azonban mielőtt elkészült volna, véletlenül megitta az összes belevaló whiskyt. Ettől először csak lelkes lett, és vonalzókkal meg vízmértékkel esett neki a karácsonyfának, mert szerinte túl ferde volt, és szerinte semmilyen elhajlást nem szabad megengedni. Azután a lelkesedése buzgalommá vált, ahogy a whisky után töltött egy keveset a karácsonyi pálinkából, és elkezdte kihordani a becsomagolt ajándékokat az utcára, mondván nekünk úgyis mindenünk megvan, és az ajándékozás csak imperialista ármánykodás.
Mi gyorsan visszapakoltuk a dobozokat a hátsó ajtón, de Huszadikszázad Bácsi mégis megnyugodott attól, hogy úgy érezte, tett valami hasznosat. Leültettük a tévé elé, ahol halk morgással ugyan, de egy darabig elszórakozott a Reszkessetek betörőkön. Azonban egyszer csak, mintha villám csapott volna bele, felugrott, és a telefonhoz totyogott.
“Fel kell telefonálnom az Ivánt -- magyarázta a hirtelen támadt gondolatát. -- Mindig együtt karácsonyoztunk, áthívom most is. Az ünnep nem is ünnep nélküle, ti még tüzijátékozni se tudtok, de ő bezzeg.”
Egymásra néztünk, és szavak nélkül megtárgyaltuk, hogy az Ivánt, na őt azért mégse szeretnénk minálunk. Szóval megígértük, hogy majd mi elintézzük a telefont -- és trükkösen Iván helyett az öregekotthonát hívtuk. Hamarosan meg is érkezett három történész, akik tudták, hogy milyen előzékenyen kell bánni a szenilis betegekkel, és tiszteletteljes határozottsággal visszakísérték Huszadikszázad Bácsit oda, ahova való.
Tumblr media
8 notes · View notes