#néprajz
Text
vízkőtlenítésekbe
kb visszafelé is így működött, úgyhogy egy deci pálinkával el lehetett lenni
8 notes
·
View notes
Photo
Hát igen, ilyen is van és természetesen a könyvtárunkban hozzáférhető is
Békés Megyei Népújság, 1963.03.01.
0 notes
Photo
Kirgiziai néprajz. Mintha egy Zsanil Mirza @ #nyár #summer2022 #summer #vacation #szabadság #kirgizia #hagyomány #hegyek #mountains #traditional #folklore #néprajz (at Жети Огуз - Jeti Oguz) https://www.instagram.com/p/Cft0BaHLb0i/?igshid=NGJjMDIxMWI=
#nyár#summer2022#summer#vacation#szabadság#kirgizia#hagyomány#hegyek#mountains#traditional#folklore#néprajz
0 notes
Text
verem a fejem a falba bazdmeg éjfélig elkéne küldenem a gondolataim egy szövegről moodlen amit még el se olvastam
#[insert all the díszes szípsíges káromkodásokat that u can think of]#faszmmmmmmmmmmmmmmmmmm#ki a pöcs mondta nekem h a néprajz poén lesz minornak#többet kell minoron olvasnom mint alapszakon#csacsogok
1 note
·
View note
Text
»Rémek laktak a kéményen«
Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum
Tóth Zsuzsanna
Talán itt kellene kezdeni a néprajz vagy a kultúrtörténet oktatását. A fennköltség minden álpátosza nélkül, izgalmasan, érdekesen, a gyermeki fantáziát megmozgatóan. Hogy mi mindenben hittek eleink, s hogy a mesék, mondák miféle csodákat örökítenek tovább. Arról nem is beszélve, hogy milyen ősidőktől fogva létező félelmeket és tudásokat,…
View On WordPress
0 notes
Text
#természet#nature#pogány#pagan#szláv pogányság#slavic paganism#boszorkány#witch#politeizmus#polytheism#hagyomány#tradition#néprajz#folklore
523 notes
·
View notes
Text
Kedves Ásatási Naplóm: Cigándi ásatási történetek
Vajon mit ástak a Herman Ottó Múzeum kollégái egy tó partján Cigándon?
Talán vicces, de éppen itt lesz Cigánd város tanuszodája.
Ma már ez a tó nem létezik, de fontos gazdaságtörténeti szerepet töltött be annak lecsapolásáig, a cigándiak számára.
1850-ig, a Tisza bodrogközi szabályozásáig élővízként csillogott a Kistónak nevezett tavacska Kiscigánd házai között. Most a tanuszoda építése előtt a vízpart múltját vizsgáljuk - nagyon érdekes ipartörténeti eredményekkel.
Ahol a cigándi múzeumporta (http://www.muzeumporta.hu/soregi-haz) textilfeldolgozást bemutató néprajzi tárlata kezdődik, ott ér véget a mi régészeti feltárásunk.
Milyen vékony mezsgye választja csupán el a néprajzot és a régészetet? Cigándon például csak egy keskeny tó. Az egyik parton a múzeumporta mutatja be, hogyan is készült kenderkócból fonal, a tó túlpartján több tucat gödör árulkodik a nyersanyag előkészítéséről.
Több mint kétszáz régészeti objektum található mindössze 2000 négyzetméternyi felületen. Ezek között kiemelkedő számban találtunk sírokhoz hasonlatos, lekerekített sarkú téglalap alakú, vagy ovális gödröket. Ám temetkezések helyett ezek a lépcsőzetes padkákkal összeszűkülő mélyedések egykori kenderáztató gödrökként szolgáltak. Nem véletlenül a tó partjára ásták őket, oda, ahol a magas talajvízszint okán szinte mindig vizenyős, nedves környezetbe lehetett puhítani a kenderkévéket.
Leleteik alapján az Árpád-kortól egészen az újkorig – minden bizonnyal az 1850-es vízrendezésig és a tó lecsapolásáig – ástak ide ilyen kenderáztatókat. (Persze sokan a Tiszára hordták áztatni a kévéket, és ez a szokás a 19-20. századtól egyeduralkodóvá is vált. Ekkortól már nem is említettek gödrös áztatási módot Cigándon.)
Baksálás, kenderáztatás után - Szent István Király Múzeum, CC BY-NC-ND (Forrás: http://forumhungaricum.hu/kiallitas/hogyan-keszult-az-egykor-hires-magyar-kender/)
A nedvességtől megpuhított kévéket ezután összetörték és a rostokból szöszt készítettek, a fonal alapját. A hosszú száraz napoknak egy záporeső vetett véget az ásatáson, mely rövid idő alatt feltöltötte a kiásott objektumainkat esővízzel. Így (sajnos) láthattuk eredeti funkciójuknak megfelelően, vizesen is a kenderáztatóinkat.
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik… vagy éppen úgy jár a korsó, hogy eltörik, mire egy kutat ásnak oda.
A cigándi Kistó partján pontosan egy tucat kutat (kis nyelvtörő:) tártunk fel. Az egyszerű földbe mélyített aknakutatól, a kivájt fatörzsből készített bodonkutakon át, a deszkából ácsolt fabélésű kutakig előfordultak víznyerőhelyek a feltáráson.
Az újkori eredetű kutak közül kiemelkedő objektumnak bizonyult egy fabéléses kútakna. A kiásott munkagödörében tölgyfadeszkákból ácsoltak számára négyszögletű béletet, majd a gödröt visszatömedékelték földdel. A tömedék megszűrte a vizet, a fabélés kidúcolta az omlékony homokos altalajt.
Egy méterre a kúttól egy szinte ép, 18. századi korsó hevert. Vajon ebből a kútból hordták vele a vizet? … Nem.
A választ a rétegtani (stratigráfiai) helyzete adta meg. A környéken ugyanis több egymásra ráásott (szuperpozícióban lévő) kenderáztató gödör volt, melyeket még később megbolygatott a jelen kút készítője, amikor kiásta a víznyerőhely számára a munkagödröt. Itt egy többszörös ráásás történt, melyek közül a legkorábbi gödörben hevert a korsó és csak a legkésőbbi objektumként született meg a kút.
„Hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok…”A Tisza partján, a Bodrogközben valóban szinte minden a vízzel kapcsolatos.
Kép forrása: Herman Ottó, A magyar halászat könyve
Mint fentebb már említettük, létezett egy belső tó, melynek partján kenderáztató gödrökről és víznyerő kutak tucatjai sorakoztak.
Ahogy távolodunk a lecsapolt Kistó peremétől egyre több „szárazföldi” tárolóvermet találunk. Ám ezekben is vannak „vizes” leletek. A napokban több hálónehezékre bukkantunk. Herman Ottó, A magyar halászat könyvében részletesen beszámolt a különböző hálótípusok súlyairól és lejegyezte, hogy az egyes nehezékeken azok jellegzetes egyoldalú kopásnyomai tanúskodnak halászati használatukról. Kőből és égetett agyagból készült, gyöngyszerűen átlyukasztott hálónehezékeket találtunk egy 16. századi és egy újkori gödörben. Ezek a kissé megkopott, hengeres súlyok is mesélnek az egykori cigándi halászokról.
Az ásatási menü végére, „desszertnek” hagytuk egy Árpád-kori kemence kibontását. A fénykép középpontjától jobbra látható vöröses kerekded folt az egykori szabadtéri kenyérsütő búboskemence sütőfelülete és oldalfalai, belsejében a boltozatának beomlott maradványaival. Délkeletre nyíló szája előtt (az uralkodó széljárással ellentétben) munkagödör volt, ahonnan táplálták a tűzteret.
Első írásos említésében Zygand névalakban írták le a települést, 1289-ben. Körülbelül ugyanebben az időben készült ez a zygandi kemence is.
Történetünk végére érve búcsúzik a csapat: dr. Szörényi Gábor András, Nagy S. József, Nagy Zoltán és a szatmári munkások.
dr. Szörényi Gábor András
#régészet#magyarrégészet#hermanottómúzeum#hermanottó#miskolcimúzeum#cigánd#halászat#néprajz#árpád-kor#árpádkor#feltárás#ásatás#archaeology#textil#kender#miskolc
36 notes
·
View notes
Link
Írtam egy áttekintő publicisztikát arról, hogy hogyan jelenik meg a népművészet a kortárs művészetben (korszerű módon), illetve, hogy hogyan adaptálták korábban és miért tartották ezt fontosnak.
Nemsokára hozom a hozzátartozó képanyagot is!
12 notes
·
View notes
Text
Az izraeli zsidó néprajz egyik megteremtője
Az izraeli zsidó néprajz egyik megteremtője
Aviva Müller-Lancet Izrael egyik meghatározó etnográfusa volt, aki Erdélyből indulva jelentős hatást gyakorolt e tudományág izraeli történetére, az Izrael Múzeum zsidó néprajzi szárnyának megteremtőjeként és első vezetőjeként pedig fiatal kutatók nemzedékeinek mutatott utat európai szemléletével.
Lancet Editként született Gyergyóbékáson a Monarchia szétesése utáni első sokk idején. Szülei…
View On WordPress
0 notes
Photo
Néprajzi konferencia a 75 éves orosházi múzeumban
Békés Megyei Hírlap, 2002.05.06.
0 notes
Photo
A szülinapomra, kedves kollégaimtól. Imádlak titeket! 😘😘😘🌹 #bögre #huncult #hungary #magyar #hagyomány #folk #néprajz #magyarország #vsco #mik https://www.instagram.com/p/B7lsTTFoNWW/?igshid=1tux5hjcw071w
0 notes
Photo
Jól telt a hétvége Szentendrén skanzenben régi bútorokat, tájházakat néztünk meg. #bútor #skanzen #szentendre #hungary #folk #hagyomány #néprajz #múzeum (helyszín: Szentendrei Skanzen) https://www.instagram.com/magdibutor/p/BvHE94MAmLI/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=1sukfxflbwm0l
0 notes
Photo
Péter Korniss (1937) - A swaddled babe lying in a tub, Lészped, Moldavia, 70's. Photo published in "Magyar néprajz" by Iván Balassa and Gyula Ortutay - Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1979.
source
30 notes
·
View notes
Text
Haza a magasban
1 éve, ezen a napon halt meg Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.
Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Magya…
View On WordPress
0 notes
Text
Elkötelezetten a magyarságért. Beszélgetés Böszörményi Istvánnal - 2. rész
Böszörményi István neve elválaszthatatlan Losonc és Nógrád magyarságától. Több, mint húsz éves gyűjtés után tavaly jelent meg életművének tartott munkája, melyben a losonci református gimnázium történetét dolgozta fel
Böszörményi István, nyugalmazott tanár neve elválaszthatatlan Losonc és Nógrád magyarságától, de nem ismeretlen Dél-Szlovákia más tájain sem. Bár már belépett a hetvenesek táborába munkabírása töretlen.
Több, mint húsz éves gyűjtés után tavaly jelent meg életművének tartott munkája, melyben a losonci református gimnázium történetét dolgozta fel.
A vele készült nagyinterjúnk első része itt olvasható.
Felvétel: Puntigán József.
Beszéljünk egy kicsit az édesapádról, aki keleti származású, s Losoncon telepedett le. Rajta keresztül lettél Losonc és Nógrád szerelmese?
Nem is úgy mondanám, hogy Nógrád és Losonc elsősorban, hanem úgy, hogy magyarság. Apám, B. László úgy került Losoncra is. Megvan a levele, amit Sörös Béla teológiai igazgatónak írt annak idején. Ungmogyoróson született, Nagykaposon volt ügyvédbojtár, a prágai Károly Egyetemen két évet jogot hallgatott. Amikor azonban 1925-ben Losoncon megalakult a Teológiai Szeminárium, akkor abban lehetőséget látott arra, hogy a magyarságot szolgálja. Az említett levelében is ezt hangsúlyozta ki, hogy úgy érzi, a magyar nemzetét és a kisebbségi magyarságot nem jogászként, de lelkészként segítheti a legjobban. Ezért otthagyta jogi tanulmányait és eljött Losoncra teológiát tanulni. Azután itt is maradt.
Felvétel: Puntigán József.
Egy nagyon szerény embernek ismernek, akit a köz szolgálata jellemez, aki nem nagy híve az ünnepléseknek. Ez az édesapádtól kapott örökség ?
Ez egy örökölt személyiségi jellegzetesség, adottság is, családi hagyomány. Talán a hitvallását örököltem tőle. Nem a teológiai tanulmányait, de a magyarsághoz való elkötelezettséget. A szerénység talán azzal is összefügg, hogy pap fia vagyok, otthon a szerénységre neveltek. A szocializmus évei alatt, amikor a gyerek- és ifjú koromat töltöttem, nemcsak szerénynek, de visszahúzódónak is kellett lenni. Úgyhogy ez bennem volt, s talán meg is marad.
Felvétel: Puntigán József.
A magyarság helyzete Nógrádban korántsem annyira jó. Hogyan látod ennek történeti ívét az akkori időszaktól napjainkig kiterjedően?
Ez egy nagyon bonyolult és szerteágazó kérdéskör. Száz évvel ezelőtt a felvidéki magyarság (és többi is természetesen) kisebbségi helyzetbe került. Akkor kialakult egy bizonyos embertípus, ha lehet ezt így nevezni. A magyarságot szóban és tettben őrző-védő embertípus, amely az akkori teológusoktól kezdve egészen a mai csemadokosokig ível át. Tehát mindenki a maga helyén, a lehetőségei szerint… A közös nevező mindenhol a magyarság, az identitás megőrzése és az értékek átmentése volt. Ezt tették a Losoncon tanuló teológusok, ezt tettük később mi is. Csemadokosok elsősorban, s később a legutóbbi rendszerváltás után a különböző fórumok, polgári társulások. Tehát azok, akik elkötelezetten vallották és vallják: „megőrizni, megtartani“.
Felvétel: Puntigán József.
A Csemadokon belül számos előadás, rendezvény kötődik a nevedhez. Ezeket hogy sikerült úgy előkészíteni, hogy többségük maradandó emlékként maradt meg?
Gyakorlatilag 1983-ban lettem a helyi Csemadok vezetőségi tagja, engedve a már említett Sólyom Laci bácsi ösztönzésének, útmutatásának. Gyakran mondta, hogy nekem ott a helyem! Azután, ha lassan is, de megtaláltam a helyemet benne. Az akkori vezetőség, az akkori lehetőségekhez képest fortélyos félelmek – hogy József Attila gondolatát idézzem – között működött. Egy példa arra, hogyan lehetett, kellett akkor lavírozni. Valamikor a 80-as évek elején dr. Vígh Károly a losonci magyarság budapesti mentora egyik első losonci előadását amerikai élményeiről tartotta. De annak nem lehetett ilyen címet adni, hogy „amerikai élménybeszámoló”, hanem a magyar tájak, magyar emberek burkolt címet kapta. Akkor Amerika még az imperializmus fészke volt, ő pedig magyarországi előadó.
Akkor már láttam, hogy lehet különböző dolgokat csinálni, csak azt óvatosan és különböző tálalásban, megfogalmazásban kell megtenni. Fokozatosan kiépítettem a kapcsolataimat, benne a magyarországiakat. Részben Vígh Károlyon, a néprajzosokon, részben a saját vonalaimon keresztül. Ők azután további előadókat, ismerősöket menedzseltek és ajánlottak fel. Sikerült a losonci Csemadok vezetőséget részben pozitívan befolyásolni, hogy merjünk többet tenni a helyi hagyományok felélesztése, azok bemutatása, a magyarországi kapcsolatok kiépítése és kihasználása útján.
Felvétel: Puntigán József.
Melyik jelentett kiemelt sikert?
Volt több is! Nemeskürthy István, író, történész többször is járt nálunk. És Katona Tamás! Az ő előadása egy olyan kutatási területet indított el, az 1848/49-es események a helyi vonatkozásainak bemutatását, amiből azután kiadványok, számos előadás is megszületett. Jelenleg is ilyenen, a losonci és nógrádi vonatkozásain dolgozom, hiszen 1918-ban számos kerek évforduló lesz, közöttük az 1848-as forradalomé. Ezek az események még mindig tartogatnak érdekességeket, melyeket fel lehet és fel kell kutatni.
Tavaly jelent meg az első olyan könyved, amely a szélesebb nyilvánosság előtt tette közzé tudásod egy részét. A losonci református gimnázium történetét foglaltad össze. Lesz ennek folytatása?
Ezt a munkát az életművemnek tartom, több évtizedes munka van benne. A sok részletkérdés, a különböző területekből, amelyekkel foglalkoztam ez emelkedik ki a leginkább, ebben láttam a legtöbb lehetőséget. Hála Istennek viszonylag sok adatot sikerült összegyűjteni. Ennek a mozgatórúgója is az volt, hogy egy több száz éves múlt rejlik a mélyben, amit az elődök már igyekeztek feltárni. Ezt igyekeztem egy kötetbe gyűjteni.
Felvétel: Puntigán József.
A folytatást egyelőre nem tervezem, mert a legtöbb anyag ezen a református vonalon volt és érzelmileg is ehhez kötődöm a leginkább. A folytatás több mindentől függ, ezek egyike az egészség, sajnos a látásom egyre romlik. Több száz oldalnyi cédulát kigyűjteni, végigolvasni régi jegyzőkönyveket, s azokat olvasható formába átalakítani nem hiszem, hogy még egyszer bevállalnám. Tehát a szubjektív okokon kívül vannak ennek ilyen, objektív okai. Az is, hogy a református gimnáziumhoz tartalmilag jobban kötődöm, mint a későbbi utódiskolához.
Felvétel: Puntigán József.
A már említettek mellett több kisebb füzetet, kiadványt is összeállítottál és megjelentettél pl. a Kármán családról, a református templomról, Losonc város leírásáról, a város 1849-es felégetéséről, hogy csak néhányat említsek. Ezek is megérdemelnék, hogy könyv formában a nagyközönség számára is elérhetőek legyenek. Nem gondolsz ilyenre?
Ez nem az erős oldalam, mármint a menedzselés, a szervezés, nyomda. Ezekkel foglalkozni nem az én világom. A gimnáziumi könyv szerkesztését sem én csináltam. Ha nincs Somogyi Alfréd, aki azt kézbe vette, akkor nem tudom, hogy meddig lett volna még a fiókomban a kézirat. Éreztem, hogy valamit kezdeni kell vele, de szerkesztőkkel, nyomdákkal, pályázatokkal számomra túl bonyolult foglalkozás lett volna.
Az első, a néprajzos könyvemet is, ha nem veszi kézbe Galcsik Károly, a Csemadok titkára, ha nem pályázik, akkor lehet, hogy az se lenne. Amit magam meg tudok csinálni az ötlettől, az utolsó szegecsig azt igen… de azok példányszámilag mindig korlátozottak voltak. Igaz, akiknek szántam, azokhoz eljutott!
Felvétel: Puntigán József.
Az oktatói és közéleti pályafutásod közül a köztudatban főleg az utóbbi maradt meg. A gimnáziumban milyen elvek szerint próbáltad oktatni a gyerekeket? Ismert volt Rólad, hogy az órákra mindig bevittél valamit a közéleti énedből.
A tanítás az egy dolog. Van egy szakmai része, esetemben ez a német nyelv, mint olyan tanítása. Természetesen ezzel kellett elsősorban foglalkozni. De ahol volt rá lehetőség ott tényleg igyekeztem a diákokat a közéletbe is bevonni, befolyásolni. Egyik példája Somogyi Alfréd, akit annak idején az 1980-as évek elején, füleki gimnazistaként vittem magammal. Egy nagydaróci ház padlásáról együtt cipeltünk le egy szuszékot.
Voltak más apróságok is, amikor a német nyelvet is össze lehetett kapcsolni néprajzi, honismereti dolgokkal. 1986-ban volt a füleki Vigadóban a Palóc szoba kiállítás. Arra német óra keretében vittem diákokat, és németül beszéltük meg az ott látottakat. Házi feladatként le kellett rajzolniuk az ott látott szoba berendezését, s az egyes berendezési tárgyakat németül is meg kellett nevezni. Heinrich Heine, német költőnek van egy híres verse, melyet 1849 októberében írt arról, hogy Európában csak a magyarok valósították meg, ha rövid időre is a szabadságot. A hivatalos tanterven felül, ha nem is az egész verset, de néhány sort belőle megtanultunk, megtanítottam. Ugyanezt tettem március 15-én is, amikor Petőfi egyik versének a német fordítását tanultuk meg.
A leghatásosabb maga a személyes példaadás volt. A diákok azontúl, hogy az órán volt tanítás, látták és tudták, hogy mi mindennel foglalkozom, Egyeseket sikerült bevonni, pl. színházi szereplésbe is. Nem felejtem el, hogy Losoncon a Fanni hagyományai c. darab színrevitelét szerveztük 1989-ben, akkor az iskola folyosóján volt a casting, ahogyan manapság mondanák.
A diákok lehet, hogy nem is nagyon örültek neki, de a tanárnak nem mertek ellent mondani és elvállták a szerepeket. Konkrétan emlékszem Tóth Évire, Ardamica Zoránra és Gabira, akik azután szereplőként, mondhatnánk karriert futottak be. Különféle irodalmi esteken, rendezvényeken szintén a diákjaimat igyekeztem szerepeltetni. Azokat, akikben láttam, hogy van erre fogékonyságuk, meg tehetségük is. Tehát össze lehetett a két dolgot kombinálni.
Felvétel: Puntigán József.
A diákjaid közül ki az, akire emlékszel, hogy az útmutatásaid alapján ráállt a közéleti pályára is?
Többen voltak, de kettőt mindenképpen megemlítenék. Nógrád két legnagyobb Csemadok szervezetének elnökei Füleken Szvorák Zsuzsa, Losoncon Demecsné Tóth Andrea, szintén a diákjaim voltak. Természetesen nem úgy, hogy beléjük sulykoltam, hogy Csemadok elnöknek kell lenniük, de merem remélni legalább is, hogy van némi közöm ahhoz, hogy belőlük jó magyar emberek és vezetők lettek.
Felvétel: Puntigán József.
Az idei évre tekintve az 1848-as szabadságharc mellett mi az, ami még foglalkoztat?
Olyan nagy terv nincsen, mint pl. a tavaly befejezett Ráday évforduló. Az 1918-as év az 1. világháború végének éve is. Van egy ezzel kapcsolatos tervem, amire talán már van fogadókészség a város, Losonc vezetői részéről is. A losonci temetőben volt valamikor egy katonai temető, ahová az 1. világháború alatt az ún. hadikórházban elhunyt katonákat temették el.
Az 1970-es években a helyet felszámolták. Ezek a katonák a szó szoros értelmében névtelen áldozatok voltak, akik az egész Monarchia területéről származnak, a csehországi As-tól Lembergig, az Adriától Lengyelországig, akiket ide hoztak meghalni. Néhány évvel ezelőtt a református anyakönyvben más dolgokat kerestem, s akkor rácsodálkoztam arra, hogy 1914 őszétől gyakorlatilag 1918-ig, sőt 1919-ig katonák neveit találtam, akik szívlövéstől, tüdőgyulladástól, tetanusztól stb. hunytak el. Életkoruk többsége mind 20 év körüli, ők bizony meghalni jöttek Losoncra.
Felvétel: Puntigán József.
Nyilván voltak, akik túlélték a kezelést, a háborút is, de sokan meghaltak itt és itt temették el őket. Először csak a reformátusokat gyűjtöttem ki az anyakönyvből, de azóta sikerült az evangélikus és a katolikus anyakönyvből is kiírni az adatokat. Eddig mintegy 200 név van, különböző nemzetiségű, rangú és rendű katona, akiket itt temettek el.
A mostani terv az, hogy emléket állítsunk nekik. Vagy ott, az egykori katonai temető helyén, legalább egy szimbolikus kereszt felállításával, vagy úgy, hogy a régi ravatalozóban, a Személyiségek termében kapnának emléket. Annak eredeti koncepcióját kellene kibővíteni azzal, hogy ne csak a neves személyiségek, de a háború áldozatai, az említett katonák nevei is valamilyen formában helyet kapnának benne. Katonák, akiknek a hozzátartozóik ki tudja hol, szanaszét a világban vannak, és talán azt sem tudják, sőt biztosan nem tudják, hogy őseik, nagyapjuk, dédapjuk, ükapjuk éppenséggel Losoncon van eltemetve. Egy ilyen konkrét terv ennek az emléknek a megörökítése.
Felvétel: Puntigán József.
Mit tartasz életed eddig legnagyobb sikerének: Volt olyan vágyad, amit szerettél volna megvalósítani, de nem ment?
A sokáig meg nem valósított álmok közé tartozott az említett gimnáziumi kötet, ami legalább húsz éves múltra tekint vissza. Van ennek szimbolikája. A tartalmon kívül több, mint 500 oldalon sikerült rengeteg eddig nem ismert adatot közzétenni. Ami a legszebb az egészben, ez történt a reformáció 500. és az 70. születésnapom évében. Kell-e ennél nagyobb siker? Különösebb egyéb meg nem valósult vágyról nem tudnék számot adni.
Felvétel: Puntigán József.
Puntigán József
A Böszörményi Istvánnal készült interjú első része:
http://www.korkep.sk/cikkek/interju/2018/02/10/elkotelezetten-magyarsagert-beszelgetes-boszormenyi-istvannal-1-resz
#1848#1917#Ardamica Gabriella#Ardamica Zorán#Böszörményi István#csemadok#Demecs Andrea#Galcsík Károly#Heinrich Heine#I. világháború#Katona Tamás#kiemelt#Losonc#Nemeskürthy István#néprajz#nógrád#Petőfi Sándor#Ráday Pál#Sörös Béla#Szvorák Zsuzsa#Tóth Éva#Vígh Károly
0 notes
Text
Februári régészeti tartalmak
Ha február, akkor a farsangi karneválok, színes jelmezek, maszkok forgataga jut mindenki eszébe. Most azonban a farsang is más. A karneválokra még várnunk kell, és egészen másféle maszkot hordunk, mint ilyenkor szokás.
Ezek kapcsán február hónapban kis kitekintőt teszünk online tartalmainkkal a maszkok, karneválok világába. Mi régészként, múzeumunk munkatársai pedig saját szakterületeiken (néprajz, színháztörténet, történettudomány stb.) mutatják be a témát. https://hermuz.hu/homline-farsang/
Mikor jelentek meg az első maszkok az emberiség történetében? Milyen szimbolikus tartalmak kapcsolódnak hozzá? Hogy vált a ritualitás eszköze a színjátszás szimbólumává? Milyen kapcsolatban áll az antik mulatság, a Lupercalia a karneválokkal és a Valentin nappal? Hogyan ünnepelték a farsangi időszakot a középkor és koraújkor idején? Miért oly' különös a pestisdoktorok viselete?
Ilyen és hasonló kérdésekre adunk választ elkövetkező cikkeinkben.
Azoknak, aki pedig szívesen ünnepelnék a farsangot legalább online módon, ajánljuk a múzeum #FelemásFarsang című játékát értékes nyereményekkel, amelyről az alábbi linken található bővebb információ: https://hermuz.hu/felemas-farsang/
#régészet#HOMrégészet#hermanottómúzeum#miskolcimúzeum#miskolc#múzeum#miskolcirégészet#farsang#lupercalia#pestisdoktor#onlinefarsang#honlinefarsang#felemásfarsang#kőmaszk karnevál
3 notes
·
View notes
Last Seen Blogs
